Ti hogy vagytok azzal, ha analizálják a cselekedeteiteket?

Hát kifejezetten idegesít. Nekem apám ilyen pl felveszem a telót mondom neki szia erre ő miért sírsz mibaj van (wtff?!?) vagy ha haza jön rámnéz mibajod van miért nézel így mondom semmi erre ő erőszakoskodik hogy mondjam el de ezek kb napiszinten ku*rva idegesítő.

De szerintem aki ilyen ember annak valami titkolni valoja van nem őszinte ember eltereli magáról a szót vagy teremt egy olyan helyzetet amiből ő jön ki jól és ezzel neki van valami hátsószándéka.

Hmm... nekem az arcom és a gondolataim nincsenek szinkronban. Az érzéseimet képtelen vagyok rendesen kifejezni; általában, ha valamin meglepődök, azt hiszik, dühkitörésem lesz, ha fáradt vagyok, azt hiszik sírva fogok fakadni, stb. :D Ez a mai napig megmaradt és nagyon kevés ember van, aki eltalálja az érzéseimet :D

Meg állandó ujj- és körömrágóként meg lett állapítva több ember által, hogy belül tele vagyok dühhel és feszültséggek, ami készül kirobbanni belőlem.

Nem idegesít; olyan a természetem, hogy, ha valaki nem hisz a szavaimnak, hanem ő a saját elképzeléséhez ragaszkodik, ergo jobban tudja nálam, hogy ÉN mit érzek, azt elkerülöm - minek idegeljem magam. :)