Miért van, hogy a magyarok nagy része (főleg idősebbek) nem tekinti betegségnek a lelki/mentális problémákat, a pszichológusokat meg semmirekellőnek tartják?

Más világban éltek, nem így szocializálódtak. Régen, aki depressziós volt, az vagy öngyilkos lett vagy alkalmazkodott valahogy. Régen, született egy családban 5 gyerek és meghalt 2-3. Azt tartották igazi betegségnek.

Nem túl jó a hozzáállásuk, de azoknak sem jobb, akik átesnek a ló túloldalára. Ismerek depressziós embereket, akik tényleg betegek. És ismerek rengeteg depizős beteget, akik a vicc kategóriába tartoznak. Konkrétan pszichológus ismerősöm is mesélte, hogy elmegy hozzá 10 ember és annak fele szorul kezelésre. A többi csak unatkozó tini vagy fiatal, akik nem tudnak magukkal mit kezdeni, mert annyira kényelmes az életük.

Mert nem élték át, azt hiszik pl a depresszió pont olyan mint mikor jaj ma rossz kedvem van és csak túljátszod, az anorexiásnak azt mondják "jaj dehát csak enned kell" és nem képesek megérteni hogy nekik ez nem így megy. Nekem pánikrohamaim vannak néha (nincs pénzünk anyám szerint pszichológusra ezért "nincs rá szükségem" miközben ő.... pánikbetegségre szed gyógyszert) de volt aki mondta hogy "jaj de az nem gáz, csak félsz egy kicsit" az ilyennek szívből kívánom hogy éjszaka arra riadjon fel hogy úgy érzi meg akarják ölni és menekülnie kell.

Ami kifogásom van az egész pszichológiával kapcsolatban hogy sokszor annyit csinálnak hogy "itt ez a bogyó, edd meg, pár hetet szenvedsz aztán ha életed végéig szeded javul a dolog" a fizikai gyógyszer fizikai bajokra való, nagyon sok embernél látom hogy meg se próbálják kideríteni a hiba forrását csak nyomják szegény ADHDs gyerekbe a cuccot aki aztán nyáladzó zombi lesz egész életére. Miközben lehet annyi kéne neki hogy ne csak a TV előtt üljön hanem anyuci vigye le pár naponta a rohadt játszótérre hogy lefáradjon.

Szerintem van feljebb az ilyen gondok kezelésében is mint a tünetek elnyomása, még a legdurvább paranoid skizofrémnek is valahol van egy hiba amit meg lehet találni, persze még nem tart ott az orvostudomány, nem ítélem el azt aki gyógyszert szed rá, ha így jobb neki és nincs még más módszer akkor ez van, de úgy érzem azzal hogy sikerült elnyomni a tüneteket mindenki megoldottnak érzi a problémát, képzeljük el ha mondjuk 100 év múlvára megfejtik a teljes agyi működést, te bemész hogy hangokat hallasz, kivizsgálnak, elaltatnak, doki beszúr egy tűt a fejedbe, helyrehozza a problémás részt és egészségesen távozol, nem lenne jobb mint évekig gyógyzsereken élni?

"nincs pénzünk anyám szerint pszichológus"

van ingyenes járóbeteg pszichiátriai ellátás

"a fizikai gyógyszer fizikai bajokra való"

a fizikai bajra való gyógyszer fizikai bajra való, a mentális bajra való gyógyszer mentális bajra való

#19: Attól, hogy láttál kontár pszichológusokat, rosszul tanították neked vagy egyszerűen nem értetted meg a számodra érdektelen tölteléktárgyakat, a pszichológia létezik.

A gyerekes példa pl. igaz. Ha a munkahelyeden 10-szer meglop egy ember, 11. alkalommal kire fogsz gyanakodni?

A kéztartásos rész is igaz, maximum nem figyeltél. A kézmozdulatokat és egyéb viselkedésformákat sosem önmagukban nézzük. Ha összekulcsolod a kezed, az önmagában semmit sem jelent. Nálatok valószínűleg csak felhozták felületes példának. (Bár az írásod alapján, teljesen illik rád, amit jelent.)

Milyen szakmán tanultál pszichológiát tölteléktárgyként?