Rákos betegként eleve vesztes ügy azon gondolkodni hogy KINEK gyógyulok meg?

Igazából azt kellene írnom, hogy ne add fel. De nem fogok jópofáskodni. Tökéletesen érthető a helyzeted. Én kiszállnék. Az megoldható a kórházban, hogy ne legyenek fájdalmaid?

Igazából az a gáz, hogy azt hiszed hogy valakinek kell meggyógyulni. Magadért kell. Téged érdekel hogy a saját lábadon mész-e ki a kórházból, mert ha koporsóban visznek ki, akkor tényleg esélyed sem lesz bárkihez is tartozni. Az élet lehetőség, a saját életed a te lehetőséged, nem másokért van hanem érted. Jobbulást!

Ezzel most konkrétan leírtad azt hogy az élet a kapcsolatokról szól. Persze nagyon fontosak, de minden belőled gyökerezik, a kapcsolatok is. Szeretned kell a létezést. És talán nem lennél beteg. Gyógyulj meg az életért.

Nem olvastam végig ki mit írt, remélem nem fogok ismételni senkit sem, de ha igen, akkor az csak azt bizonyítja, hogy igazam van. Szóval lehet furcsán fog hangzani, de az ember ne valakinek akarjon meggyógyulni, hanem saját magának. Ne valakinek akarj élni, hanem saját magadnak, aztán az meg már csak egy plusz valami, ha olyan szerencsés vagy, hogy valaki jelentkezik és veled akar élni. Hogy is mondjam, tudom nem magamról kellene beszélnem, de szerintem ez itt most pont jó példa lesz. Én is eddig nagyjából ezért vergődtem az életben, mert nem tudtam mit tehetnék azért, hogy mások megkedveljenek. De ez nem így működik. Jó sok évet elkulmináltam azzal, hogy megpróbáltam olyan lenni amilyen nem vagyok. És csak jó későn, mostanában jöttem rá, hogy mekkora nagy önbecsapás volt az egész. Megjátszottam magam s nem úgy éltem, amivel legalább saját magamnak egy kis örömet okozhattam volna. Ne az legyen az első, hogy más valakivel miként lehetnél boldog; hanem először valaki más nélkül önmagadat próbáld boldoggá tenni. Úgy is szokták mondani: először békülj ki saját magaddal. Ha beteg vagy, akkor ez különösen igaz, mert a beteg tested sem azt várja, nem arra számít, hogy utáld, az neki nagyon rossz és nem segít elő a gyógyulásodat. Inkább szeretne bízni benned, hogy segíted, támogatod amivel tudod. Hidd el meg fogja hálálni, ha mással nem, akkor azzal, hogy erőt vesz magán mégjobban és leküzdi a betegséget. Aztán ha önmagaddal jóban lettél, akkor jöhetnek a többiek. De ne akard előbb kienni a kenyeret a bundából, mert a bundáskenyeret kívülről, a bunda felől szokás elfogyasztani és nem fordítva. Örülj neki ha meggyógyulhatsz, ez rettentő nagy ajándék, van aki szintén rákos és nem fog rendbejönni, személyesen is ismerek ilyet.