Bukdácsoló egyetemisták! Benneteket nem tölt el depresszióval, amikor szembesültök, hogy az ismerőseitek már végeztek az egyetemen, ti meg csak szenvedtek?

Amikor látom a facebook-on az ismerőseimet - főleg azokat akikkel együtt kezdtem - ahogy a szakdolgozattal vagy a diplomával (sokszor másoddiploma) egyenruhában pózolnak, miközben én még javában a vizsgaidőszakban görnyedek és izzadok a laptop felett és ha belegondolok, hogy nekem még legalább 2 évet kell küzdenem, hogy egyáltalán eljussak a szakdolgozatig, akkor olyan szintű depresszió kerülget, hogy legszívesebben öngyilkos lennék. A legrosszabb az az egészben persze, hogy ezzel később hátrányban leszek a munkaerő piacon, mert egy későn végzett embert közel sem fognak úgy foglalkoztatni, mint egy kora huszonéves friss diplomást (azt hiszem 25 év alatti munkavállalók foglalkoztatásáért jár csak kedvezmény a cégeknek). Csakis azok válaszoljanak, akik hozzám hasonló problémákkal küzdenek egyetemistaként, mert tudom, hogy aki okos, az már akkor tudja, hogy meglesz időben a diplomája, mikor már felvették az egyetemre. Ezt a depressziót, lelki őrlődést, hogyan lehetne kezelni? Ti hogyan bírjátok feldolgozni, hogy mindenki sikeres csak ti nem?