20-25 éves férfiak! Mennyire vagytok állatbarátok?

Miért lenne az? Szerintem ez egy jó tulajdonság.

A rovarokkal nem vagyok jóban, de ma pl egy csomót megmentettem, pedig akadályoztak a melómban. Cicát kutyát szeretem. Eddig csak rovart meg egeret öltem meg. Először lelkifurdalásom volt az egér miatt, mert láttam a kis első lábát és az jutott eszembe, hogy kicsit hasonlít egy emberkézre, és szörnyű volt. Másodjára meg már kb úgy nyírtam ki mintha csak tárgy lenne, és ez nagyon elgondolkodtatott. Kutyát/cicát szeretem, van is cicám, nagyon imádom őket, meg amiket csinálnak. Az egyik egy vadászmester kis hölgy, de olyan, hogy egy éjjel 7 rágcsálót hozott haza, pelét, egeret stb. Persze mondanom se kell, hogy nem aludtunk, ugyanis ő mindig hangosan közli az egész házzal, hogy van felesleges zsákmánya (ezért hozzák haza, náluk nem család van, hanem úgy veszik, hogy az emberek is falkatársak), de simogattuk, és mondtuk, hogy egyen és megette. A másik cicám kandúr, még fiatal. Mikor pici volt olyan sebekkel jött haza, hogy pl a füléből vér folyt a pofijára, de hál' Isten most már ő lett az erősebb, el szokott menni az utca aljába csajozni. Amúgy más állatokkal sincs bajom. Mondjuk kaja-állatokhoz én személy szerint úgy állok hozzá, hogy nem hogy direkt nem kötődök hozzájuk, hanem ilyesmi eszembe sem jutna. Talán gonosz, de disznó, tehén, tyúk, kecske, stb. az nekem olyan, hogy tisztelem, hogy él, ezért indokolatlanul nem tudnám bántani, de amúgy ha arról van szó elvágom a tyúknyakat pl. Kivéve talán a szarvas, azt legalább szeretem nézni ahogy futkározik. Amúgy az ilyen állatos tv műsor nekem nagyon bejön, minél érdekesebb, annál jobb, csak az a baj, hogy sokszor nem sok újat tudnak mondani.

Én nem vagyok egy ilyen tipikus állatbzi, aki reggeltől-estig ott sápítozik az állatja körül, illetve másról se tud beszélni... de azért az odaszokott kóbor macska nekem is ott tekereg a lábam között, meg persze feljárkál aludni a fotelekbe, ágyakba. Hát felőlem... Legalább van mit simogatni. Sündisznó meg annyi puffog este a kertben, hogy lapátolni lehetne. Bőrkesztyűben megfoghatók, aranyosak lennének, de éppenséggel nem igénylik az ember társaságát. Ebből kifolyólag az emberek is hamar rájuk unnak.