örültél már valaki halálának?

Nem

Örülnék ha az emberiség 60 százaléka eltűnne vagy kihalna. Gondolok itt a kissebbségekre, haszontalan élősködőkre, primitív de erőszakos emberekre, stb! Még a föld is fellélegezne!

Nem .

Hogy lehetek lepontozva miközben egy eldöntendő kérdést tett fel a kérdező, és abból az egyiket válaszoltam??

Nem soha, és ne is fogok, mert örömeim más jellegűek.

Jesszus! Nem. Milyen kérdés ez?

Szerintem a kérdező arra kíváncsi hogy ki örült már valaki halálának, de akkor így kellett volna feltennie a kérdést.

vannak emberek az életemben, akik már nagyon sokat bántottak, családból is.. Én nem szeretem a viselkedésüket, azt ahogyan bánnak, bántak velem, de ha ne add Isten történne velük valami, ugyanúgy szomorú lennék, hiába bántottak engem annyiszor... Még a legrosszabb ellenségeim halálát sem kívánom, örülni meg főleg nem örülnék... Ahhoz szerintem nagyon szívtelennek kellene lennem!

Kizárólag akkor, ha nagyon szenvedett, és megváltás volt számára a halál. De arra sem az öröm a megfelelő szó, inkább a megkönnyebbülés.

Igen. Nagypapám nagyon beteg volt már, borzasztóan szenvedett a kórházban, nem ismert fel minket, nagyon rossz volt nézni a szenvedését. Mikor meghalt, bizony egy kicsit mgekönnyebbültem. Aztán persze sírtam, a hiánya miatt, de annak örültem, hogy nem szenved tovább.