Miért mondja saját magáról valaki hogy ő egy senki? Amikor intelligensebb, rendesebb mint az emberek többsége?

Szüleim házában felújítás van már 3 hónapja. Az egyik srác 28 éves, összehaverkodtunk. Nagyon okos, bármiről lehet vele beszélni, még a gazdasági kérdésekben is otthonvan sok szaktársammal ellentétben! Ja és nem iszik alkoholt a szterotípiákkal ellentétben! Munka után se.

Nekem a szüleim gazdagok, a környékbeliek is! Sajnos múltkor átjött a szomszédunk a hangos zene miatt. Nekem szólt, a srác ott állt mellettem de rá se nézett, vissza se köszönt neki mintha egy szellem lenne. Mondtam apámnak de ő azzal jött hogy én ne barátkozzak ezekkel a semmirekellő lecsúszott melósokkal, igaza volt a szomszédnak. A srác utána rámszólt hogy ne menjek szembe miatta apámmal, meg az utcabeliekkel mert ő amúgy is egy senki és ne törődjek vele, ő úgy sem számít, megszokta már.

Azóta kerül, már nem haverodik. Simán egyetemre járhatna amúgy! Azt mesélte hogy családi gondok és szegénység miatt nem tudott elmenni az egyetemre ahova felvették, most örül hogy van kenyér az asztalon, nem mer már kockáztatni. Inkább hozzászokott ehhez az élethez.

Miért és hogyan jut el valaki ilyen fiatalon oda hogy saját magát egy senkinek tartja? És ezt ki is mondja másoknak? Főleg egy kis sz.....rosnak mint én aki tényleg nem ért még el semmit az életben?