Munkahelyen az ember lányának miket nem szabad elárulni magáról, hogy ne legyen támadható? (családalapítás témakör)

Ezért érdekel a kérdés, mert nem akarok többé ilyen szituációkat:

1 hónapja vagyok az új munkahelyemen, és a régi tapasztalataim miatt próbáltam minél kevesebb "csámcsognivalót" kiszivárogtatni magamról. Ámde a tegnapi napon - céges bulin - megittam 2-3 korsó sört, lazábban vettem ezt a dolgot, és a kollégák kérdezősködéseire őszintén válaszoltam. De kár volt...

A legmeredekebb kérdés az volt, hogy mikor tervezek családot alapítani. Megmondtam őszintén, hogy millió érvem van ellene, többek között nem vagyok anyatípus, sőt fiús vagyok, rossz géneket örökítenék tovább (cukorbetegség, hormonális zűrök, gyerekkori púposság), belátható időn belül nincs kilátásom arra, hogy saját lakásom legyen, nincs stabil párkapcsolatom, és különben is sokkal jobban szeretek egyedül lenni, nem mellékesen én úgy látom, hogy rossz irányba halad a világ (kapitalizmus/felszínesség)... Még jó, hogy azt nem meséltem el kábulatomban, hogy apám vert, full csórók voltunk és ezért 14-15 éves korom óta szuicid vagyok...

Erre ki lettem okítva, hogy nekik, az idősebbeknek, az ilyenek miatt - mint én - nem lesz nyugdíjuk, mert nekünk nőknek az a kötelességünk, hogy szüljünk, ez így természetes, így van kitalálva. Erre én azt válaszoltam mérgemben, hogy tojok a társadalmi elvárásokra, engem nem a társadalom nevelt fel, és különben sem kérdezett meg senki, hogy meg akarok-e születni; a nyugdíjkérdés engem is érinteni fog, talán még sokkal rosszabbul is, és különben is a politika tehet a kialakult helyzetről, ez nem a fiatalok hibája...

Szerintem elég racionális érveket mondtam, mégsem ért célba, mert belekezdett abba, hogy a régi nők így meg úgy, ők voltak a jók... A többiek csöndben ültek és hallgattak... Gondolom valamennyire egyezett a véleményük a kollégáéval, csak nem akartak ők is megsérteni. Nem gyengén van generációs crashem.

Nekem az az álmom, hogy senior informatikus legyek (egyenlőre Second Level-en vagyok), nagyon szeretek ebben dolgozni és ezt tanulni, akár szabadidőmben is. A jelenlegi cég iszonyat jó lehetőség, és nem szeretném, ha a motivációm mások piszkálódása miatt alábbhagyna (ma is piszkálódtak, hogy a mai fiatalok így meg úgy).

Meg akarom találni az arany középutat, ahol jóban vagyok velük, de nem adok támadási pontot, plusz nem vagyok még annyira introvertált, hogy bunkónak tartsanak.

Saját tapasztalatokat szívesen vennék :)

26/N