Miért vagyok ennyire lusta? Hogy lehetne ezen változtatni?
20 éves BMEs egyetemista vagyok budapesti kollégiumban.
Pár hete annyira lusta voltam, hogy mikor elfogyott a vaj, képes voltam egész héten magába mustáros kenyeret enni, mert lusta voltam elmenni még a boltba is.
Egy átlagos hétköznapom: Ha nagy nehezen kínkeservesen is bemegyek a fontos órákra, ott is inkább telefonozok, rajzolgatok a füzetbe, nem érdekel az anyag, kb állandóan az órát nézem, hogy mikor lesz már vége és mehetek ki a teremből. Délután valami kész kaját veszek vagy ha van valami maradék akkor azt, nagy nehezen visszasétálok a koliba. Innen kb estig laptopozás, sorozat nézés, unatkozás.
Nincs nagy baráti köröm, pár kolesztárssal elbeszélgetünk, buliba néha néha havi 1x elmegyek, de ehhez sincs akkora kedvem mint régebben.
Jövő héttől vizsgaidőszak, rengeteget kéne tanulnom, már írtam is magamnak tervet, hogy mely napokon mennyit mikor kéne tanulni, de mire oda jutok, kb eltelik ugyanúgy az idő, és semmi se lesz belőle. Melózni ősszel még voltam, de újév óta befejeztem, mert még ennyi energiám se maradt az egyetemre hogy egyáltalán az órákra bejárjak...
Nincsennek terveim, se jővőképem, igényem sincs nagyon a változásra, pedig tudom hogy ez nem jó irány. Voltatok már ilyen helyzetbe, ha igen hogyan sikerült kijönni belőle?
válasza:Az olvasottak alapján szerintem depresszió vagy valami szociális zavar . Ami egyre rosszabb lesz és nehéz kijönni belőle. Olvass utána ha jobban szeretnéd tudni a problémád . Mondanám a sablonos szöveget hogy barátkozz többet és lógj haverokkal , de ez nem csettintésre megy . Először gondold át hogy jó ez neked . Utána határozd el magad és kezdj apránként cselekedni . Pl. : menj futni vagy biciklizni , olyan tevékenységek amik érdekelnek .
Utazz el valahova , ami közel van és kiváncsi lennél rá.
Innentől rajtad múlik . :D
21/F
válasza: válasza: válasza:Sajnálom, amiért lehangoló választ kell adnom, de leginkább sehogy.
Ahhoz, hogy változtatni tudj valamin, annak a tenni akarás / elszántság / kitartás az alapja. Tapasztalatból mondom -mert nemegyszer próbáltam már - egyetlen végtelenül lusta embert sehogyan sem tudtam kicsalogatni még abból a csigaházból, amibe önmagát zárja. Ideig-óráig tart ugyan a lelkesedés, és megindul egy fejlődés emberileg, valamint az életminőséget tekintve, amikor azonban belefárad ebbe, és rájön arra, hogy ezért tenni kell, nap mint nap, akkor inkább feladja a "harcot", és vissza tesped abba a moslékba, amelyben eddig is dagonyázott. Mert lehet, hogy egy rakás sz..r az, ami körülveszi, de legalább nem jár fáradsággal, nem kell tenni érte.
Mivel a változásnak a tenni akarás / elszántság / kitartás az alapja, amely értékek szöges ellentétben állnak azzal az elkényelmesedett lustasággal, amelyben te is vagy, ezért szinte lehetetlennek tartom az érdemi változást. Számos tapasztalatom igazolja a véleményemet, nem rosszindulatból mondom. :(
válasza:Én is lusta vagyok szinte minden dologhoz az életben. Amikor középsuliba jártam akkor tanulni voltam lusta, most hogy dolgozni kell, akkor a munkához. 4 hónapja munkanélküli vagyok, van még pár ezer forintom, a TB-m is el van maradva, de még a munkakereséshez is lusta vagyok. Egyszerűen csak jó érzés itthon lenni egyedül és semmit se csinálni, ébresztőóra nélkül kelni amikor nekem tetszik, teljesen szabad vagyok. És hogy jó-e így? Amúgy nem jó, de kényelmes.
24/F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!