Van, aki egyetért velem?

Finom a párizsis zsemle, de amikor tapasztalatot szerzel, és megismerkedsz a somlóival, vagy a rakott krumplival, akkor lehet, hogy már nem a párizsis zsemle lesz a kedvenced. De ha nagyon ízlik a párizsis zsemle, akkor maradhatsz annál.

Én igen

Én is egyetértek. A párkapcsolat az élet része, ami folyamatos és állandóan változó. Nem lehet rákészülni mint egy matekvizsgára. Az életedből sincs próbaélet vagy nulladik verzió. Idővel gyűlnek a tapasztalatok minden téren, de nem leszel minden tizedik év végén kisnyugdíjas, hogy 70 felett már ügyesebb legyél benne. Ha valaki megtalálta az igazit az érzi, és szerintem sokkal stabilabb egy olyan kapcsolat, ahol egymáshoz csiszolódik két ember, mint mikor két tökéletesre csiszolt forma próbál valahogy összeilleszkedni. Az mondjuk kevés ha valaki csak megfelel, de nem attól lesz jó egy későbbi kapcsolat, hogy már elégszer próbálgattad előtte.