A szülők (főleg anyukák) miért csinálják ezt?

Mintha csak a nagynénimről szólna a kérdés, na ő pont ugyanilyen.

Gyerekkoromban sok időt töltött velem meg a tesómmal, mert ott lakott a szomszédban.

Folyamatosan fennhangon panaszkodott, hogy neki senki sem segít, meg amúgyis micsoda lusta trehány kölkök vagyunk, akik nem tudják mi a házimunka.

Erre mindig kérdeztük h "De Neni, mit kell segíteni, mondjad akkor, hát nem tudjuk kitalálni magunktól, hogy neked épp kell-e segíteni, de ha szólsz akkor jövünk".

Erre mindig ő is odavágta h "Jajj semmit, ezért szólni se kell, ezt magatoktól kell tudni, de nem kell semmit sem, mert úgyis csak feltartotok"

Utána pedig szépen az egész falunak elpanaszolta, hogy az ő unokahugai milyen lusták, mert ő szegény egész nap robotol, és senki sem segít neki.

De ha valamit magunktól meg akartunk csinálni, hogy pl felmosni, vagy gazolni, akkor persze egyből ott termett, és elkezdett kioktatni, hogy "ezt nem így kell, úristen rossz nézni, hogy áll a kezedben az a felmosó, de bénák vagytok, anyátok semmire se tanít meg, na add ide inkább, mert ezt nézni se bírom, menjetek arréb".

Na ilyen hozzállás mellet persze h az ember semmit se akart neki segíteni vagy megcsinálni helyette. Dicséretet sosem kaptunk, mert az alapvető elvárás volt, hogy 10-12 évesen már minden házimunkát meg kéne tudni csinálni profi szinten.... De megszólni azt bezzeg mindig tudott, mikor a hugom mosogatás közben véletlenül elejtett egy tányért, és eltört, annyira leüvöltötte a fejét, hogy sírva fakadt. Mintha legalábbis világvége lett volna.

Sosem volt türelme semmit elmagyarázni, megmutatni normálisan, egyszer mutatta meg, és elvárta, hogy rögtön mi is olyan szinten csináljuk, mint ő az x éves rutinjával (Jó példa erre, amikor krumplit pucolni tanított minket, hát attól is elment a kedvem, mert állandóan lebénázott, amiért elsőre nem sikerült olyan szépen és vékonyan, mint neki).

Egy szó mint száz, tudom h milyen ilyen ember mellet felnőni, nem is csodálom h soha nem volt se gyereke, se férje.

Sajnos sztem ez főleg abból fakad, h az illető türelmetlen, és nincs türelme tanítani, magyarázni megmutatni, márpedig ez nagyon fontos lenne. És persze dicsérni, akkor is ha valami nem tökéletes! Minden gyereknek elmegy a kedve a házimunkától és a segítéstől, ha folyton csak azt vágják a fejéhez, hogy mennyire béna, meg rossz nézni amit csinál.

Sajnos az anyukád is ez a kategória, én a helyedben elmagyaráznám neki, ha ő másképp áll hozzám, akkor majd én is ahhoz, hogy segítsek-e neki!

Az én anyám is ugyanilyen. 20 vagyok, de úgy kezel, mintha egy 5 éves lennék kb. Ha pl. főzéssel próbálkozok, kiveszi a kezemből, mert szerinte nem tudom megcsinálni. De ha ez nem lenne elég, még tök alap dolgokat sem enged, hogy egyedül csináljak, pár napja apámmal épp dinnyét ettek apámmal és vágni akartam magamnak egy vékony szeletet, mert csak annyit kívántam, erre elkezdte mondani, hogy elvágom a kezem és inkább kikapta a kezemből a kést meg a dinnyét is és levágott egy hatalmas szeletet...

Meg amikor látja, hogy valamit csinálok a konyhában, direkt elkezd óbégatni, hogy nem tud tőlem főzni se és fél percenként ordibál, hogy mikor megyek már ki, mert tenné a dolgát. Tegnap reggel pl. nekiálltam turmixot csinálni magamnak a reggelimhez és kitalálta, hogy neki akkor kell elkezdeni főzni délutánra, mire apám hazaér, hát persze :D És addig ordibált, hogy mikor húzok már onnan, hogy végül nem is mosogattam el magam után, akkor persze az volt a baja, hogy még mosogatnia is neki kell utánam..

Soha semmi nem jó neki, volt, hogy ettem és rögtön utána el akartam mosogatni, hogy ne legyen ordibálás, na akkor azért kezdett veszekedni, mert akkora víz és mosogatószer pocséklást levágok ezzel, hogy csak ezt a 2 tányért meg egy bögrét meg pár evőeszközt elmosogatom, amit használtam. De ha nem mosogatok el rögtön magam után, akkor meg az a baja, hogy felgyűlnek a mosogatóban az edények és mielőtt nekiállna főzni, még el is kell mosogatnia..

Persze más házimunkákkal is ugyanez van, én már nem is kérdezem meg, mit segíthetek, ha nincs itthon és látom, hogy edények vannak a mosogatóban, elmosom őket, vagy felporszívózok, felmosok, mert olyankor legalább nem tud beszólni...Ja de, amikor visszajön és mondom neki, hogy pl. felporszívóztam meg felmostam a fél házat, közli, hogy "Hát nem látszik" :D De amikor itthon van és nem segítek semmit, mert úgyis szar lenne, akármit csinálok, ő meg elkezd magyarázni, hogy lusta tehén vagyok, stb., olyankor már meg se hallom ezeket, kb. egyik fülemen be, a másikon ki.