Életcélok? Mi van, ha vannak, de az nem munka, hanem csak anyagi jellegű?

"...mi van akkor ha ezeket eléred?"

Mi lenne? Furikázok a Porschémmal, biliárdpartykat rendezek a haveroknak a kúriámban, utazok, önkéntes dolgokat vállalok, nyaralok, csajozok, szórakozóhelyre járok stb.

"Jó de ha már mindezeket megteheted, akkor mi lesz az életcélod amit szeretnél elérni, amiért érdemes dolgoznod?"

Kétféle "anyagiassági aspektus" van. Az egyik a feltöltekezés, a másik a szintentartás.

Legalábbis szerintem.

Azaz: a FELTÖLTEKEZÉS időszakában bevállalunk mindent, munkát, stresszt, kihívást, pörgünk mint majom fazsán a stányecli, odatesszük magunkat, helyeslünk a kellemetlen komfortzónaátlépésnek és mindent elkövetünk a célok eléréséért.

A SZINTENTARTÁS pedig arról szól, hogy miután elértük a célokat, visszább vehetünk a stresszmenedzserpörgéskihívás-ból, hiszen ezeket fenntartani kell pénz, de nem annyi, mint összeszedni a rávalót. KÖvetkezésképpen ha nem vagyok egy konzumidióta, aki mindenét cserélgetni akarja örökké, hanem tudok jól választani és tartós dolgokkal körülvenni magamat és mellőzni a kacatokat, akkor egy nyugodtabb időszakom lehet, mint a töltekezésben és élvezem a töltekezésbe fektetett munkám gyümölcsét.

Ha hülye vagyok, akkor pörgök tovább, mert nehogymár a legújabb ájfont ne én vegyem meg elsőként az országban, meg az új plazmalófastévét.

Tehát: irányvétel, célkitűzés, töltekezés, szintentartás.

Amúgy gazdagon is lehet életcél. Pl eljutni valahová, megtanulni zongorázni, felújítani a kastélyt, kipróbálni bizonyos élményeket, stb.

Tehát a gazdagságot nem úgy képzelem el, hogy ülök egy kastély szalonjában és nem csinálok semmit.

A kérdés szövegértéssel megértendő mondanivalója az volt csupán, hogy mi van akkor, ha valakinek a céljai bizonyos javak birtoklására és élmények megélésére fókuszál, de nem a karrierre. A karriert egy mellékterméknek tekinti, ami az odavezető út maga legfeljebb, de nem a cél.

Mert pl nekem van sok célom, anyagi és élményszerű, van és volt amiket meg is valósítottam már, van amit sajna elvesztettem. De sosem az motivált, hogy művezető akarok lenni, vagy főorvos, vagy üzlettulajdonos, hanem az élmények és a javak.

Lennék én művezető vagy orvos vagy üzlettulajdonos, de nem a művezetés, az orvoslás vagy az üzlettulajdonlás miatt, hanem ezekre, mint az anyagiak előteremtésének eszközeként tekintek, természetesen elfogadva, hogy meg kell dolgozni a dolgainkért.