Ha egy adott ember meghal, a családja mit csinál a ruháival és fehétneműivel?

Apámmal régebben olykor zoknit cseréltünk. Neki a jó hosszú, vastag, meleg zokni kell, de amikor rájött, hogy van nálam, akkor elkérte, én meg amúgy se használtam sose, odaadtam. Aztán amikor évek alatt több zoknim is kilyukadt, akkor apám adott az övéiből, többnyire nekik ugyebár vastagok vannak, de ilyenből a rövid szárúak közül fogadtam már el párat idővel, mert beletörődtem, hogy a vastag bár izzaszt, de nehezebben is szakad el. Részletkérdés ilyen szempontból, hogy már nem él.

Megesz a zokni? Nem értem a kérdést. Kimosod és kész. Máig használom apám egyik pokrócát is melegedni, pedig már nem él.

Először arra gondoltam, esetleg a kérdező arra kíváncsi, hogy amely ruhákban meghal az illető. A halott öltöztetők tudtommal rajta hagyják, és jön rá a gyászolók által kiválasztott ruha. Ha meg valaki kabátban hal meg, vagy egyéb további ruha rétegek is vannak, akkor meg attól függ. Ha napok, hetek múlva veszik észre a holttestet, akkor a ruha állapotétól függ, mi lesz a felső rétegek a sorsa.

Ha egyszer meghalok, valamelyik rokon hordhatja a ruháimat, ha akarja, ennyi. Engem nem izgat, ha őket se. De hát úgy is azt csinálnak az illető halála után a ruháival, amit akarnak... Mindenki a maga felelősségére.

Én roma vagyok. Nálunk az a szokás hogy mi elégetjük a halottaink ruháit. Van egy ilyen hiedelem, hogy a halott lélek még 40 napig még a mi világunkban van, és nem akar elszakadni a tárgyi dolgaitól. Ezert elégetjuk a ruháit, cipőit, agyneműjét hogy ne jöjjön haza.

Sokaknak ez fura szokás lehet, de mi a cigányok ezt tartjuk.