Mit gondolsz egy olyan emberről, aki tárgyakon vezeti le a feszültségét?

Általában azt szokták mondani, hogy a tárgyak elleni erőszak az előszobája annak, hogy később embereket is bántson valaki.

Ugyanakkor nem tudom mennyire igaz, mert pl már gyerekkoromba is(15 évvel ezelőtt) elég intenzíven tudtam csapkodni a billentyűzetet vagy épp falba boxolni úgy, hogy kirepedt a bőr az öklömön de az elmúlt 15 évben senkit se bántottam fizikálisan. Sőt még ha konfliktusba kerülök akkor is próbálom megbeszélni a dolgokat nem vagyok egyáltalán erőszakpárti, régebben volt hogy vérző orral is arról győzködtem a támadómat, hogy összetévesztenek valakivel ahelyett, hogy visszaütöttem volna.

Azt hogy nem tud uralkodni magan es ezert vergodik.

Regebben szanalmast mondtam volna, de ma mar pejoratuv jelentese van ennek, igy csak azt hogy szerencsetlen “hulye”.

Hulye azert mert nem gyakorolja az emberi ertekek felszinrehozasat. Ha igen, nincs para, csak jo ha van nemi fejlodesi rata es nem 10 evig tart nala az, hogy mindig a targyakon vezeti le a feszultseget, hanem a gondolatai modositasaval fogja fel maskepp a dolgokat...

Ez egyeni ut. Lehet csapkodni a hus es csont tomeget a masrezgesu targyakhoz, csak ez onmagaban nevetseges mert ettol nem tortenik semmi, az illetot a fajdalom erzete “kielegiti” mert egy pillanatra elveszi a lelki fajdalmat vagy ami miatt kinlodik. Csak kerdem en, ez valoban elmulasztja a kinlodast? Nem az mulasztja el ha - hetkoznapi szavakkal azt mondja “szarok ra?”

Ha az én tárgyaimon vezetné le, akkor haragudnék rá, fōleg ha valami fontos értéktárgyról van szó.

Ha saját holmijaival erōszakoskodik, váljon egészségére, ahhoz nincs különösebb közöm.

Amúgy nem ítélkeznék ennek láttán, hanem mindenekelōtt megkérdezném, hogy mi a baj. Miért lenne idegbeteg pl. valaki aki okkal idegesedik fel, mert valami komoly probléma érte az èletében? Érthetōnek tartanám ez esetben. (inkább azt ítélném el, aki ítélkezik anélkül, hogy bármit is tudna az adott emberrōl) Ha valaki ok nélkül viselkedik úgy, mint egy idegbeteg, mert túlreagált egy helyzetet, arról már rosszat gondolnék...

#5 Azt mégis ki mondta, hogy nem gyakorolja, nem törekszik megoldásra? Nincs összefüggés.

Persze, ha reggeltōl-estig ezt csapkodna, azzal valóban nem oldana meg semmilyen problémát.

Bárhol is nézz utána a kapcsolaton belüli erőszak intő jeleinek, garantáltan köztük lesz a falba verés vagy a tárgyak hajigálása.

Az erőszakos ösztönöket megélni nem kifizetődő; még kísérletek is voltak arra hogy azok a dühös emberek akiket engedtek törni-zúzni később nyugodtak le, mint azok, akiket nem.

Itt nem az a helyzet hogy az illető "legalább nem embereket üt" hanem hogy duhkezelesi problémákkal küzd és még meg is éli az ösztöneit ami nem vezet jóra.

#8 Mi van, ha valakibōl kivételes helyzetekben jön elō az agresszió, tehát nem rendszeresen, nem a mindennapjainak a része? Azt nem tudom, hogy mi áll a kérdés mögött, de nem mindegy, hogy valaki egyszer egy adott helyzetben, valamilyen kiváltó okból indulatosan nyilvánult meg, vagy a mindennapjainak a része.

Na meg a tárgy csapkodás és véres fal öklözés között is nagy különbségek vannak. Az utóbbiról elfogadom, hogy agresszív állat, de aki csak úgy füzeteket, könyveket csapkod, arra még nem mondanám, hogy veszélyes ember.