Köszönsz a lépcsőházban?

Illik köszönni. Nyilván Pesten nem köszön orrba-szájba mindenkinek az ember, de pl egy lépcsőházban illik köszönni, akkor is, ha nem ismered az illetőt.

Falun meg alap, hogy köszönünk a szembe jövőknek. Nekem a nagyszüleim nagy gondot fordítottak arra, hogy mindenkinek hangosan és előre köszönjek, még mindig emlékszem, hogy a Nagymamám figyelmeztetésképp gyengén megszorította a kezem, ha elmaradt a köszönés. :)

Csak az öreg neniknek/bacsiknak, mert csak ök köszönnek vissza.

Eleinte sértö volt z összes többitöl, hogy bakker egy helyen élünk es ugy mennek el mellettem mintha szellem lennék, fej elforditva vagy mereven bamulnak elöre, komoly mintha ott se lennék, azota megszoktam hogy ugy nez ki nem illik köszönni...

* öregeknek ÈS gyerekeknek köszönök màr csak. Mert ök visszaköszönnek vagy söt beszelgetest is kezdemenyeznek.

A többinek màr nem köszönök.

Budapest belvárosában nőttem fel és nagyon alap volt mindenkinek köszönni a lépcsőházban, akár ismerjük, akár nem, ha meg másik házba mentünk aztán pláne, hiszen ott még ráadásul "vendégek" is vagyunk. Nekünk nemcsak finoman szorongatták a kezünket, hanem utasítottak vagy utólag jól letoltak, ha elmulasztottunk hangosan köszönni.

Viszont nekem nagy pofáraesés volt, amikor Kelet-Magyarországra mentem tanulni, mert teljesen más volt a kultúra, egyenesen hülyének néztek, amikor köszöntem a lépcsőházban és gyakran vissza se köszöntek, de ha igen, akkor benne volt az értetlenkedés, hogy most ez mit akar. Egyszer hallottam, hogy jön utánam valaki, ezért nem indítottam el a liftet, hanem megvártam. Nagyon csodálkozott és azt mondta, hogy látszik, hogy nem vagyok idevalósi, mert itt ez nem szokás, inkább az emberek felgyorsítanak és elviszik a másik orra elől a liftet vagy bevágják előtte az ajtót, csak ne kelljen találkozni senkivel...

De nemcsak ebben voltak ilyenek, hanem simán beszóltak az utcán olyan dolgokban, amiről a másik tisztára nem tehet, pl. hogy néz ki az orrod stb. Pl. két fiatal elkezdett piszkálni, gúnyolni egy vak utast a távolsági buszon és senki nem szólt rájuk, meg mellém sem állt senki, amikor én megpróbáltam leállítani őket. Szóval ahhoz képest, hogy minket a fővárosban mire tanítottak, hogy legyünk udvariasak, segítsünk másokon, álljunk ki egymás mellett satöbbi, az egy teljesen ufó magatartás volt ott, nekem meg az volt az elmebeteg, ahogy ők viselkedtek.

Most tök érdekes ez a szavazás, mert pont 40-40 válasz van vidékről és a fővárosból és szerintem a legotrombább az, ha valaki vissza se köszön, ha üdvözlik és Budapestről egy ilyen válasz sincs, vidékről meg mindjárt 3. Na, ez az, amit én is tapasztaltam. Egyébként tapasztaltam ilyet a fővárosban is, de mindig kiderült, hogy vidéki az illető és azt hiszi, hogy itt nem kell köszönni, vissza se... Az elsőre meg 18/25 az arány, ami szerintem a legalapabb, hogy igen, mindenkinek köszönök, de talán Budapesten alap, vidéken meg nem annyira. 2. válasz 17/13. A legbunkóbb (4.) válasz pedig döntetlen 2-2. Bár a kérdező arra nem tér ki, hogy aki Budapesten nem köszön, az vajon ezt a magatartást vidéken vagy a fővárosban sajátította-e el...