Milyenek a budai panel lakótelepek hangulata és közössége?

A XI. ker. lakótelepei teljesen patent helyek, én kifejezetten panel-ellenes vagyok, lakótelep szélén voltam gyerek egy másik városban és utáltam. Egy olyan hangulat miatt amit a XI-ben nem vagy alig tapasztaltam. Persze vannak fura részek, a sokadik villamosmegálló Albertfalván egy ugyanolyan kereszteződésben egy ugyanolyan ház mellett :) vagy a szürke, értsd gyárilag szürke épületek Kelenföldön... de valahogy mégse nyomasztó arrafelé sétálgatni. Vannak aztán egész meglepő helyek is, pl. ha elmész a Vakvarjúba ebédelni, el is felejted hogy laksitelepen vagy :)

De mindez csak felszínes benyomás, sohasem laktam ott.

Én csak téglablokkosban laktam a XI. kerben és teljesen jó volt az is. Akkortájt "cserélődött le", a valószínűleg 50-es évek óta ott élő eredeti lakóközösség, szóval egyre több lett a fiatal, egyre jobb a hangulat, megjelentek a jó helyek a környéken stb.

A villányi úti tömbök meg már egy egészen más kategória és csak azért írok róla mert a "kerület első lakótelepe" címszó alatt olvastam egyszer róla. Számomra ott kezdődik Buda, minden értelemben. Mint táj, mint közösség, mint hangulat.

III. kerületben éltem, hát, egy kalap fos volt. Az utcában csövesek, másik oldalt kocsma (éjjel nem szerettem hazajárni), a közösség egyik fele arrogáns bunkó, a másik fele "Karen", a harmadik meg nyugdíjas :D

Szóval mi épp szépen kifogtuk.