Más is van úgy, hogy ha nem megy férjhez /nősül meg, és egyedül marad esetleg, kb esélytelen saját lakást venni?

Ugyan ebben a helyzetben vagyok és őszintén én nem is tervezem olyannal, hogy valaha nekem lesz saját lakásom, egyszerűen szinte képtelenség egyedül, a jelenlegi gazdasági helyzetben.

2 éve albérletben élek egyedül ami a fizetésem jókora részét elviszi, így olyan számot tevő összeget nem tudok félre tenni, amellyel akár egy nagyobb hitelt feltudna venni az ember, főleg ha Budapesten szeretne venni valamit, ami 30m2-nél nagyobb :D

Úgyhogy személy szerint nem stresszelek rá a jövőre és inkább a jelenben élek, utazgatom, különböző dolgokat próbálok ki.

24/N

Hasonló helyzetben vagyok. Engem az egyébként, hogy nem lesz a nevemen egy lakás, nem zavarna. Az viszont, hogy milyen feltételekkel vagy kénytelen együtt élni, ha nem tudsz vásárolni magadnak egyet, az már jobban.

Kezdjük ott, hogy covid óta szart se ér a fizetésem, így visszakényszerültem társbérletbe. Szerencsém van a lakótársammal, tiszta, csendes, elvagyunk, de azért így harmincévesen, nyolc év kollégium, öt év társbérlet meg egy válás után nagyon nem esik jól már megint alkalmazkodni valakihez. De ha garzont bérelnék, akkor megint ott tartanék, hogy semmi pénzem nem maradna nem, hogy félretenni, vagy szórakozni, de még arra se, hogy azt főzzek, amit akarok, úgy élnék, mint egyetemista koromban, és az alapján főznék, hogy épp mi volt akciós a boltban.

A másik, hogy milyen lakásokat adnak ki. Valami bődületesen visszataszító, mikor látod, hogy még ki sem hűlt a nagymama, már fenn van a pecó ingatlan.com-on, azzal a megsárgult virágmintás tapétával, amit a mama tett fel '98-ban. Volt olyan albérletem, ahol rázott a bojler, meg olyan is, ahol össze kellett vesznem a tulajdonossal, hogy ugyan a kilencediken lévő lakáshoz adjon már egy tetőkulcsot, mert nincs kedvem benn füstmérgezést kapni majd lassan megégni, ha az ötödiken lakó felgyújtja a lakását. Szerinte a gondnok ilyen esetben kinyitja. Szerintem az elsőn lakó gondnok nem fogja magát szupermennek érezni, hogy átrohanjon a tűzön megmenteni a felső szintek lakóit. Ehhez képest az, hogy az összes eddigi lakásom úgy vettem ki, hogy koszfoltos volt a kapcsolóknál a fal, és könyörögnöm kellett, hogy a saját költségemen, a saját időmet beáldozva hadd fessem már ki az ő lakását, az már csak apró kellemetlenség, legalább nem vagyunk életveszélyben.

Ahhoz is engedélyt kell kérni gyakorlatilag, hogy a lepusztult lefingott lakásokban levegőt vegyél, volt, aki azon akadt ki, hogy a falra - amit én festettem le - kiragasztottam celluxszal egy fotót.

Ami lakás ki van festve, nem lomizásból összeszedett bútorokkal van berendezve (ezt amúgy nem értem. Akkor már inkább vigye le a szarjait a pincébe, majd berendezem én), nem lóg random vezeték a falból és nem kell csapot meg kilincset szerelni, miután beköltözik az ember, az meg már rögtön "luxus", és annyiba kerül mint a komplett havi fizetésem szinte. Mindeközben, ha meglátogatom külföldön élő barátaimat vagy rokonaimat, mindegyikük normális lakásban lakik, és akitől megkérdeztem, azt mondta, hogy kb. annyit fizetnek érte, amennyi átlagosnak mondható egy olyan lakásért.

Abba most nem mennék bele, hogy a fizetéseink nevetségesen kevesek, vagy a lakások túlárazottak (a tippem az is-is-re teszem, meg az első lehetőségre), de ezt nagyon ideje lenne leszabályozni. Pl. mik azok az alapvető állapotok, amikkel rendelkeznie kell egy lakásnak, mielőtt kiadják (legalább ne legyen veszélyes se a testi épségedre, se az egészségedre), én még egy maximum ár/felszereltség/elhelyezkedés/nm-t se tartok ördögtől valónak, alapvetően úgy vagyok vele, hogy kérjen mindenki annyit, amennyit csak tud, nem a tulajoktól sajnálom a pénzt, csak mivel lakni muszáj valahol, és nem lenne jó, ha visszatérne a száz évvel ezelőtti ágyrajárós rendszer, valahogy muszáj belenyúlni, bár ettől is félek, mert mondanám, hogy legyen maximum ára, és cserébe a tulajokat, akik olcsón adják ki, kárpótolja az állam, de az elmúlt időszakban láthattuk, hogy amihez ez az állam hozzányúl, az szarrá válik, szóval passz.

Illetve a tulajok oldaláról is érdemes lenne szabályozni, eleve nem a kiadás után adóztatnék, hanem fizessenek kevesebbet, de maga az ingatlanvagyon után. Így, ha így is-úgy is fizetni kell érte, akkor már megéri kiadni, hozzon is valamit, nem? Plusz a moratóriumot ahogy van, eltörölném, különös tekintettel a kisgyerekesekre. Felnőtt megy, ahova akar, gyerek megy állami gondozásba, ha anyuka-apuka összeszedte magát, akkor visszahelyezik a családba. Ez mindenhol így megy, ahol a szegénység az oka a családból való kiemelésnek (van a családban gyámügyes. Meg lett mondva a szülőknek, hogy ha van fűtés, visszakötött víz, és legalább egy budi a kertben, akkor megy vissza a gyerek. Láss csodát, lett), nem értem, miért pont a bérelt lakás elvesztése jelent kivételt. Így csak a rendesen fizető kisgyerekes bérlők járnának jól, mert szerintem a lakások feléről lekerülne a kiskorúval nem költözhető címke, ha nem félnének, hogy nem lehet majd őket kirakni (igen, tudom, közjegyzői, de azt a fogadó fél bármikor visszavonhatja). Illetve a felnőttet is, ha nem tartana évekig (!) a hivatalos úton történő kilakoltatás, akkor nem kellene lassan a fogászati leleteim is megadni, ha ki akarok venni egy lukat.

A harmadik meg, hogy miért is nem épülnek a kor igényeinek megfelelő lakások? Oké, ott vannak a modern panelek a Marina-parton meg a Kopaszin, meg mikor utoljára Óbudán sétáltam, ott is épült valami, de ez édeskevés, nem érződik, hogy nagyon szívná el a fizetőképes keresletet a régebbi lakásokból. Illetve pici, alacsony rezsijű, "zöld" lakások miért nincsenek? 1-2 főre. Ha már babaváró van, meg CSOK, ha gyereket vállalsz (igaz, 1-2-vel nem messze szaladsz), akkor az egyedülállókat, vagy (még) gyermekmentes/gyermektelen párokat miért nem lehet annyival segíteni, hogy nem vágunk hozzájuk egy köteg pénzt, csak szimplán építünk nekik valamit, amit ők, a saját megkeresett pénzükből, kivehetnek.

U.i. Ha egyszer megnyerném a lottót, másra se fordítanám az összeget, mint hogy lakóparkokat építenék, amiket nevetségesen olcsón adnék ki, bedöntve ezzel az ingatlanpiacot. De a tulajok megnyugodhatnak, ugyanis nem lottózom.

Nehéz ügy. A garzonlakás arányaiban mindig is drágább volt m2 árban, mint a sima nagyobb lakások. És sajnos a csok és a többi hasonló óta, asszem 2015 a dátum, iszonyatosan felverték az ingatlanárakat. Mondjuk igazából ez is volt a szándék, annak ellenére amit a propaganda próbált előadni, hogy emberek segítése stb. Ezek az összegek instant belekúsztak az ingatlanárakba, megszivatva mindenkit aki nem ingatlankivitelező cégekben érintett. Illetve akinek volt sok lakása, meg befektetésből volt lakása, ők is igen jól jártak, tehát a gazdagok. De alapból az átlagember csak szívott az egésszel. És akkor a jelenlegi megélhetési válság is rájön erre az egészre, amit szintén a fidesz generált.

A normális megoldásnak pedig a bérlakásprogramot tartanám, azzal lenne esélye egyedülállónak is viszonylag normális életre. Dehát más dolgokat építettek helyette, másfajta emberek élvezetére és szórakozására. Pedig ugyanúgy lehetett volna rengeteg pénzt lopni bérlakások építéséből is.

A CSOK amúgy egy hatalmas csapda az érintett ismerőseim-barátaim szerint. Van olyan, aki eleve szeretett volna két gyereket, és a második véletlenül ikrek lett, de elolvasva a feltételeket, még így sem vették fel, szerintük annyi benne a buktató. Aki jól átolvassa, átgondolja, és jó ötletnek tartja, az persze, vegye fel, nekik tök jó. Én nem írnék alá szerződést arról, hogy 20 évig együtt leszek valakivel, és eladni sem fogom a lakást. Bármi történhet, még ha nem is azzal számolok, hogy elválunk (hiszen ki számol ezzel, mikor kimondja az igent, meg aláírja a közös jövőt tervező szerződést?), akkor is, lehet, hogy kapunk egy visszautasíthatatlan ajánlatot egy másik városban, lehet, hogy egyikünk szülője ápolásra szorul majd, és ezért odaköltöznénk, lehet, hogy a házastárs meghal, lehet, hogy két gyerek után rájövünk, hogy köszönjük, de ennyivel bírunk el, lehet, hogy én az első terhességem után azt mondom, hogy nincs az az Isten, hogy én ezt még egyszer végigcsináljam... bármi lehet.

Az a baj, hogy tudom, hogy ez deviza 2.0, aki óvatos volt, annak az adójából mentjük majd meg azokat, akik fejest ugrottak valami baromságba.

Egyébként pár éve meg lett mondva, hogy az a cél, hogy jobban megérje gyereket vállalni, mint nem. Kimentünk akkor az utcára? Égett a Karmelita? Nem? Akkor meg is érdemeljük szerintem. Mondom ezt úgy, hogy én se tettem akkor semmit.