Te hol élsz és milyenek ott az emberek?

Egy-két válaszoló kivételével azért megértettétek a lényeget. Itt nem arról van szó hogy én vagyok irigy. Kösz én pont elégedett vagyok az életemmel. van párom 10 éve jó házasságban élünk, készpénzes házunk és autónk van, két gyerekünk, és mégis minket néznek le, mert nem nike vagy adidas cipőben rúgja a bőrt a gyerek a játszótéren, vagy mert mi dolgozni járunk és nem a cukrászda előtt ücsörgünk naphosszat. Vagy mert én nem járok konditerembe és bizony nem szégyellem hogy látszik rajtam hogy szültem. Nem vagyok kövér nem is maradt rajtam plusz a szülések után, "csupán" átlagos vagyok. ami a mi városunkban cikinek számít mert itt mindenkinek rubint rékázni kell. Azért nincsenek barátnőim mert nem a legdivatosabb ruháim vannak, mert nem a legújabb kocsiból szállok ki, mert nem szoliban és fitnesz teremben töltöm a szabadidőmet. Ha 1-2 ember veszi is a fáradságot hogy megismerjen, az általában meg is kedvel, nem vagyok rossz ember és nem azért kérdeztem ezt mert megesz az irigység. egyáltalán nem irigylem ezt a látszat életet, mi jók vagyunk ahogy élünk és a mi kis mikrokörnyezetünkben boldogok vagyunk. De ha kilépünk az utcára ott egyből megy a látszat barátságok, látszat gazdagságok és látszat élet. Ez nem rosszindulat. Alapjában véve segítőkész vagyok és ha valaki rászorul segíteni szoktam, de azt nem bírom elviselni, ha valaki olyasmire nagyképű ami nincs is.

Kedves 7-es. itt az a baj, hogy ahhoz kicsi ez a város hogy megválogathassam hogy kivel barátkozom kik azok akik nem a fellengzős emberek közé tartoznak. Mert ha nem vagy benne ebbe a látszat játékba, akkor ki vagy közösítve. Barátkozhatok a társadalmi ranglétrán lentebb elhelyezkedőkkel főként romákkal... mert nincs átmenet. Nincs középosztály. Mindenki kőgazdagnak akar látszani. A legjobb példa erre a párom főnöke. Jól menő építési vállalkozó. a saját bátyja nála dolgozik, mert ő annak idején becsődöltetett egy mezőgazdasági céget. Negyed annyit keres mint annak idején, de a szintet ugyanazt akarja tartani. Asszonykája nem dolozik, szó szerint a férj ebédre két darab háztartási kekszet visz. Azt mondja a többi munkatársának hogy nem éhes. De mindig két darab háztartási keksz az ebédje, semmi több!! De 150ezer ft-os biciklivel bicikliznek vasárnap délután, és még ki is hangsúlyozza az asszonykája nekem hogy 150ezer volt darabja... Na most ilyen emberek tömkelege van nálunk! Nincs olyan aki értelmes lenne, akit nem az érdekel hogy a másiknak mekkora a pénztárcája. Egyik távolabbi ismerősünk pedig elmegy olaszországba nyaralni. Két gyereke van ő meg az asszony mennének. A gyerekek még tanulnak. Apjuk elvárja hogy a félretett zsebpénzükből (amit szülinap, ballagás ilyesmire kaptak más rokonoktól) a saját nyaralásukat nekik kell finanszírozni, plusz anyucinak is a saját részét bele kell adni. És a lényeg: kocsiban fognak aludni. 7 napig, olaszországban kocsiban aludni, mert szállásra nincs pénz csak kajára és a benzinre. Na és persze nekik nem a legnagyobb luxus buszuk van. De azért elmennek fényképezkednek és posztolnak fészen. Itt erről van szó, ha nem tehetem meg nem megyek! ennyire egyszerű, de minket csóró sza..oknak néznek mert ugyanezt nem vállalnánk be. Nekünk a balatonra futja sátorban, de épp jó is nekünk, a gyerekek szeretik a sátorozást.