Szoktátok ezt érezni? Másnak is szokott ilyen hirtelen változni a hangulata?

Mármint kb fél naponta változik a hangulatom de kb úgy hogy például délelőtt imádom magam eléggé extrém szinten és én vagyok a legszerencsésebb az egész világon, de pár órára rá meg legszivesebben .... lennék. Majdnem mindennap így változik a kedvem jóból rosszba vagy fordítva. Van amikor nem sok minden érdekel kb közömbös állapotban vagyok. Egyébként egyetemre járok, és utólag tettem érte hogy eljussak idáig, de sokszor annyira rossz hangulatom van hogy alig bírok kezdeni magammal valamit. Múltkor munkában félre kellett vonuljak mert potyogtak a könnyeim, és most is itt ülök a koleszban ázott fejjel, emlékszem múltkor vonaton mások előtt is elkezdett folyni a könnyem. Pedig nem szokásom sírni, de az utóbbi időkben mintha nem is én lennék. A családomtól csak azt hallom hogy adjak bele mindent ne rontsam el az életem, ne járjak úgy mint ők. Nekik amúgy fogalmuk sincs, hogy én így szoktam érezni magam. Sok mindent elkezdtem annak érdekében hogy fejlesszem magam, elkezdtem sportolni az elején segített kicsit. Nincs gondom a tananyag megértésével se. Szinte mindenkivel kijövök szóval nincsenek konfliktusaim másokkal. Pozitív vissza jelzéseket is kapok, de ilyenkor mikor így érzem magam úgy irigyelek másokat, mivel ők lehet nem érzik így magukat. Ilyenkor úgy érzem semmi sem segítene hogy jobban érezzem magam, és legszívesebben aludnék egy nagyot és fel se kelnék hogy ne keljen ezt érezzem megint. Lehetséges hogy magányos lennék, és azért van ez? Valaki aki van, volt hasonló helyzetben mi szokott neki segíteni mikor ennyire kilátástalanul érzi magát?

22/F