Kezdőoldal » Emberek » Magány, egyedüllét » Van olyan aki magányos volt...

Van olyan aki magányos volt és depressziós majd tudatosan ki jött belőle úgy hogy eljárt programokra stb. és a szociális élete és hangulata helyre került? 23/F

Figyelt kérdés
Igazából pánikbeteg vagyok 5 éve. Ezt egyedül igyekszem erőltetni és minél több helyre menni. Csinálom a kis dolgaimat meg minden. Jobb lett a dolog kicsit de szociális életem ugyanúgy semmi, az még nem változott sajnos. Így felmerült bennem hogy amíg azt nem kezdem el azt építeni, addig nem sikerül ennél jobban kitörni a depresszióból.

2018. aug. 17. 15:50
 1/4 anonim válasza:
60%
Én 2 éve vagyok magányos és depressziós. Sajnos még mindig nem jöttem ki belőle.
2018. aug. 17. 16:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/4 anonim ***** válasza:
Mozdulj ki, nyiss az élet felé.
2018. aug. 17. 18:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/4 anonim ***** válasza:
100%
Én kb. 10 éve élek együtt a depressziómmal (+ generalizált szorongásos zavar), szóval mondhatni, elég hosszú távú a kapcsolatunk. :) Egyébként sokat javult. Mivel óriási nagy önutálattal járt együtt, ezért az első években gyakorlatilag nem is bántam, hogy szenvedek, egyedül vagyok, csak meg akartam szűnni, és kész. Viszont valahogy mindig volt bennem egyfajta csodálat a világgal, természettel, állatokkal, többi emberrel kapcsolatban, nem tudtam volna elképzelni, hogy soha többet ne vegyek már rész benne, ne nevessek másokkal, ne élvezzem kint, ahogyan süt rám a Nap, valószínűleg ezek a motivációk tartottak életben. (Akkor is, ha nevetségesnek, vagy naivnak tűnik.) Aztán mikor elértem a holtpontot, nagyon rosszul voltam, elmentem pszichiáterhez és pszichológushoz is, igaz csak rövid távon, mert időben/pénzben nem fért bele, de azért elég sokat jelentettek azok a beszélgetések. Ez egy nehéz dolog, mert sokszor azt érzem, hogy valamilyen szinten mindig részt fog venni az életemben, de talán már megbékéltem vele, hogy picit törékenyebb vagyok. Viszont azóta zajlott az életem, és olyan hivatást választottam, ahol rengeteg emberrel fogok találkozni/foglalkozni, és remélhetőleg segíteni nekik, és így szerintem nem tudnék magányos lenni, ez az, ami feltölt. Azért a magánéletemben is törekszem arra, hogy nyitottabb legyek. Próbálok lassanként haladni, és először olyan emberekkel találkozni csak, akiket régóta ismerek, akikben megbízom, megnyugtat a jelenlétük. Teljesen idegenekkel nem szoktam eljárkálni, azt úgy érzem, hogy sok. Szeretnélek bátorítani azért rá, vannak szerintem sokan, akik szociálisan érzékenyek, megértik, ha vannak ilyen nehézségeid, mint pl. a szorongás, és segítenek benne, hogy mikor velük vagy elfelejthesd.
2018. aug. 17. 20:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/4 anonim ***** válasza:
Sok függ attól hogy mitől alakult ki pánikbetegség ill milyen helyzetekben jön elő, leegyszerűsítve hol van benned a gyenge pont.. ha ezt tudod akkor tudsz majd arra tudatosan ráerősíteni. Ha lesz majd evvel kapcsolatban sikerélményed, akkor a hangulatod is helyre jön a depresszió pedig csökken vagy akár el is múlik.
2018. aug. 19. 19:09
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!