Írnátok bármi boldogítót, kérlek...?

Nekem például ennek a madárnak a hangja :)

https://www.youtube.com/watch?v=HibEG5vQD34&t=6s

Másfél éve Budapesten élek, de valahányszor meghallom ezt a gerlebúgást, gondolatban nyomban visszarepülök a kis békés megyei családi házunk udvarába, ahol gyakran lehetett a tavaszi-nyári napokon ezzel a hanggal találkozni. Nekem a gerlehang egyszerre szimbolizálja a jó időt, a vidéki életérzést és a gyerekkoromat :)

Ja, és még mielőtt elfelejtem, tessék egy virtuális ölelés! :)

[link]

Szia! Sajnálom, hogy rosszul érzed magad. Hirtelen nem jut eszembe más, csak egy kis történet, ami motiválhat:

"Egyszer egy indiai hercegnő az édesapjától kapott gyűrűvel felkeresett egy hindu bölcset. Azt kérte tőle, hogy véssen a gyűrűbe olyan bölcsességet, mely a szomorú napokban vigasztalja, a nehéz helyzetekben bátorítja, a boldog időszakokban pedig óvatosságra inti. A bölcs pár nap múlva visszaadta a gyűrűt. Egyetlen szót vésett bele:" ELMÚLIK" " . Nem tudom ismerted-e ezt a kis mesét. Lehet klisésnek találod, de végső soron szerintem igaz. Egyszer minden elmúlik, még ha egy adott rettenetes pillanatban nem is érezzük azt, csak a vég nélküli szenvedés lebeg a szemünk előtt. Elmúlik, és túl fogjuk élni. A jó helyébe mindig jön a rossz, a rossz helyébe a jó. Ez ellen nem tehetünk semmit. Én ezzel szoktam magam motiválni, ha rossz passzban vagyok. Te is túl leszel ezen. Leírhatnám, hogy én minek tudok örülni, de inkább azt javaslom, hogyha képes vagy rá, gyűjts magadnak olyan dolgokat inkább te, amik örömet okoztak. Ha teheted, valósíts meg ezekből párat. Akár milyen kicsi dolog is segíthet. Gyújts meg egy illatgyertyát, vegyél egy meleg fürdőt... Megérdemled. Nem tudom mi történt veled, de légy magaddal nyugodtan empatikus, jogod van úgy érezni magad, ahogy. Néha meg kell pihennünk a gödör alján, hogy erőre kapjunk és kimásszunk. "ami nem öl meg, az megerősít" - ez is klisé, de ha a traumáinkon, kríziseinken sikerül adaptívan túllépni, az fejlődést hozhat az életünkbe, amiért később hálásak lehetünk talán. Végső soron a traumáink, kríziseink, és ahogy velük megbrkózunk tesznek minket majd azzá, akikké. Ja, és még valami nagyon fontos dolog. MERJ SEGÍTSÉGET KÉRNI! Gondolj bele, fordított helyzetben te elutasítanál valakit? Te mit tanácsolnál magadnak, ha a barátod lennél? Nem szégyen segítséget kérni, sőt nagyon hasznos és tiszteletre méltó. Azért vagyunk egymásnak, hogy segítsünk. Ha van valakid, akivel beszélgethetsz, úgy érzed tudna segíteni, ne restelld megkérni. Általában az emberek szeretnek is segíteni egymásnak, hisz adni jó érzés. Kitartást kívánok neked, túl leszel ezen, és ha szeretnél beszélgetni, nyugodtan írhatsz. Ne haragudj, kicsit lehet klisés lett a válaszom, de most hirtelen ezek a gondolatok jutottak az eszembe. Ölellek. :)

Szerintem amint teheted menj ki a természetbe (ha nem nagyon rossz az idő). Mindegy hova, de a természetet figyeld, minden apró részletét. Ha süt a nap, akkor azt, hogyan aranyozza be az utcát, megcsillan az ablakokon, az arcodra süt. Ha esik az eső, nézd ahogy az ég tükröződik a pocsolyákban. Ha esik a hó, figyeld meg a hópelyheket amik megmaradnak a kabátodon, vagy a fák ágán.

Mindegy mit veszel észre, lényeg, hogy olyan legyen, aminek örülni tudsz, és szépnek találsz, és töltekezni tudsz belőle.

Kitartás és nagy ölelés!

Nemsokára tavasz lesz !

Tavasz illlllata, napsütés, freeD vitamin, virágok, növények, madarak, madárcsicsergés.

Dunaparton iszogatás barattal, baratokkal, nevetgeles, lelkizesek, sirasok, olelesek, kinevetni magunkat, hogy most tenyleg mindenkinek milyen rossz, hordozhato hangszoroval benyomott zenek, 2020 zenes listak, amiknek mind megvan a tortenetuk, kavicsok, amiket dobalsz, a hidra felrakott lakatokon elgondolkodni, hogy vajon hany szazalekuk maradt azota egyutt.

Mol-Limozas ketten egy rolleren, futas, nem felkapott helyeken visszaintegeto mosolygos cuki bacsik a futoteren, kulteri jogazas, meditalas, enekeles, gitarozas, zongorazas.

Kis konyhabol es olcso hozzavalokbol michelin csillagos etelek elovarazsolasa, talalasa, azutani buszkeseg erzet es ehgyomor.

És még sok minden :)

Nemsokara vege lesz a rossznak!

Jobb lesz!

Kitartast! ❤️

Én nemrég azon gondolkoztam, hogy vagy meghalok a depressziótól vagy megtanulok zongorázni. 2 nap múlva beiratkoztam zongoraórára. Na nem azért, mert ennyire a tettek embere vagyok, hanem mert másnap pont felhívott egy illetékes a zeneiskolából egész más ügyben, akinél mellékesen rákérdeztem, hogy nagyon késő már felnőtt fejjel zongorázni tanulni? Azt mondta, dehogy, ráadásul pont van náluk egy üresedés a következő félévre. Mire észbe kaptam, már be lettem íratva a zeneiskolába, ha akartam, ha nem.:D Annyira nem bánom, csak ha lett volna időm átgondolni ezt a lépést, biztos nem merem megtenni, mert egyrészt meggyőztem volna magamat róla, hogy biztos van felvételi, biztos szolmizálni kell mások előtt és tök égő, hogy nulla a zenei műveltségem, stb...stb...stb...

Zongoraórám még nem volt, de hamarosan lesz és nem is gondoltam, hogy valaminek még ennyire tudok örülni..)

ui: Ja, és zongorám sincs természetesen és egyelőre pénzem se rá, de még ez is úgy néz ki, hogy megoldódik. Nem tudom, láttad-e a KIA reklámot, amiben azt mondják, hogy a világ tele van ötletekkel, de az első lépést neked kell megtenned. Ráadásul egy zongora van benne feltűzve valami oszlopra. Vicces, mert életemben akkor láttam először, miután beiratkoztam a zenesuliba.

Hát lépj, ha félsz, akkor is, előre, az álmaid felé és a lépcsőfokok így jönnek elő a semmiből.

Én ezt átéltem már párszor, amikor pl. egy-egy kutyán kellett segíteni, hogy nem tudtam még hova rakom, mi lesz vele, de ott, ahol volt nem hagyhattam, mondjuk az út kellős közepén. Tényleg jön a következő lépcsőfok, de csak akkor, ha lépsz.

És talán nem az lesz, amit előre elterveztél és nem úgy, ahogy eltervezted, de mégiscsak az élet lesz az, ami elkezdődik benned újra.

Igen.

Tessék. Egy boldogító igen. 😊