Mit csináljak ha már idegileg nem bírom az iskolát?

Mi az oka, hogy szerinted lenéznek?

Egyébként egyáltalán nem biztos, de akinek kevés az önbizalma sokszor be is beszéli.

Otthon minden rendben van?

Olyan tevékenységet kéne találnod, amiben feltőltődsz és erőt ad - egy hobbi vagy bármi, ami kikapcsol, és építi az önbizalmad

Same. "végigülöm a napot, tanítás végén hazamegyek" ezt még én is ugyan így fogalmaztam volna meg...

Ha akarok dumálhatunk, én gondolkodtam már esti iskolán is. Ott heti 9-10 óra, nem 30-35.

Szóval…azért stresszelsz, meg hánysz, mert…miért is? Nem értem.

Jaaa, nem beszélgetsz óraközi szünetekben…hmm, érdekes.

Tudod 5 év múlva, mikor egyetemre fogsz járni és szintén lehetséges hogy nem lesznek barátaid (mert ott se xarjak le se egymást az emberek, főleg ha nem kolisok), vagy 10 év múlva, mikor családod lesz és babát vár a feleséged, már kuuuuurv*ra nem fog érdekelni, hogy a csicska osztálytársaid annak idején nem haverkodtak veled.

És kuuuuurv*ra fogod bánni, hogy 10 évvel ezelőtt a reggeleidet a budi felett töltötted, mint egy kisgyerek, mikor abban az időben family guyt is nézhettél volna a telefonodon.

Elhiszem, s*ar, hogy kihagynak. De a legjobb gimis barátságok 80%-a is tönkremegy előbb vagy utóbb. Ahogy az egyetemi is, úgy 50%-ban. Én 5 év gimi és 5 év egyetem, valamint 8 év kollégium után és hajdanán nagy baráti körrel rendelkezőként mondom ezt.

Nem ez határozza meg az életed alakulását. Azt TE formálod.

Lehet, hogy a következő félévben ugyanúgy hányni fogsz. A lényeg az legyen, hogy napról napra változtass kicsit. Elég annyi is, ha csak fele annyit hánysz, mint korábban, vagy fele annyit sírsz, fáj a hasad.

Csak csökkenjen ez az érték.

Vezethetsz akár róla naplót is.

Az elejébe írd fel a céljaid. Aztán napról napra nézd, történik e változás és ha igen, mi lehetett az oka. Írd fel csak azt az adott naphoz, hogy mi volt jó. Elég annyi is, hogy jó helyet kaptál a buszok, vagy helyes választ adtál kémián. Rosszat soha ne írj le!