Szorongó típus vagyok, hogyan ne agyaljam ezt túl?

Nem vagyok budapesti, vidéki nagyvárosban van egy lakásom, ami tehermentes és 3 szobás.

Viszont most úgy alakult az életem, hogy még az idén felköltözhetek Bp-re. Egyetlen logikus megoldás, ha a lakást kiadom albérletbe, és Bp-n keresek egy albérletet.

Jelen esetben szoba lesz, mert sajnos most nincs párom. Na és ez aggaszt, a szingliség. :(

Van rá esély, hogy ez megváltozik Pesten, hiszen ha már ott leszek, egy pár évig mindenképpen ott szeretnék maradni.

Ami viszont részemről nem nagyon fog menni, hogy hogyan legyen saját lakásom Pesten egyszer... vidékhez képest alsó hangon 1,5-2x annyi egy ilyesmi lakás. És én nyilván nem az alapján fogok párt választani, hogy milyen az anyagi helyzete. Viszont én a magam részéről őrültségnek tartanám Budapesten a hitelt, csak azért, hogy a szép és napos vidéki lakásom helyett vegyünk egyszer egy másikat, a leendő párommal, ahol majd reményeim szerint a gyerekeinket is felnevelhetjük. Az meg részemről teljesen kizárt, hogy ha màr van ez a lakás, akkor Budapesten albérletben neveljek majd gyerekeket.

Anyám meg állandóan azzal rágja a fejemet, hogy olyan férfit keressek, akinek nem lesz probléma azon gondolkodni, hogy mi-mennyi Pesten... Én sajnos nem fogok nagy pénzeket szakítani, eddig is örültem, hogy a lakhatásom meg van oldva, de Pesten ez megint gond lesz egy idő után.