Hogy tudnék ebből a helyzetből kijönni?

Lassan 6 éve nincs semmi társasági életem. Iskolában szoktam beszélgetni emberekkel, meg a facebook-on. Nem járok senkivel sehova, nincs is társaságom akikkel tudnék. Alig várom, hogy otthon legyek és utána nagyon nehezen indulok el újra (kollégista vagyok, utálom). Nem igazán akarok emberek között lenni, valamiért úgy érzem, hogy engem kinéz mindenki mindenhonnan (amiről tudom, hogy nem igaz, de mégis így érzem, mivel igazából átnéznek rajtam).

Valahogy szeretném megváltoztatni a gondolkodásomat, hogy ne érezzem ilyen szarnak magamat, de egyszerűen nem tudom mit tudnék kitalálni. Kondizok (oké nem látszik rajtam még), próbálok a nap nagy részében pozitívan gondolkodni, de amint egy pillanatra is elkap valami negatív gondolat utána az végig kísér az egész napom során és úgy érzem, hogy ez érződik is rajtam mások szemében, hogy valami nincs rendben.

22 éves vagyok ( f ) és a korombeliekhez képest mindenben teljesen elmaradott vagyok (gagyi ruhákban járok, semmi párkapcsolat, nem járok sehova, semmi hobbi, semmi..). Tipikusan olyan akit lúzernek gondolnak, még ha nem is mondják ki.