Kezdőoldal » Emberek » Magány, egyedüllét » Mit csináljak? Egyszerűen nem...

Mit csináljak? Egyszerűen nem bírom tovább.

Figyelt kérdés

Sziasztok!

Írtam már ki kérdést, viszont ez az állapot egyre rosszabb. Sok a dühkitörés, a szomorúság, a sötét gondolatok... A papám 2 hónapja halt meg, a családi életünk sincs igazán rendben, ami engem teljesen a földbe tipor, a papám halála. 1 évig nem láttam előtte, magamat hibáztattam elvesztése miatt. Hónapok óta tartó rosszkedv, önfalcolás, étvágytalanság, sokszori szédülés, fejfájás, hányinger, sötét gondolatok gyötörnek.. A nénikém 3, a másik papám 5 éve halt meg, és azok nem viseltek meg ennyire, mint most. 13 éves leszek, a papám 72 éves volt, tüdőgyulladásban halt meg. Egyre több a sírógörcs, illetve a viselkedészavar. Néha nagyon jó, máskor nagyon rossz kedvem van. Van, hogy a tanárokkal tisztelettudó vagyok, másszor meg flegmázok velük, és nem csinálok semmit órán, csak lehajtom a fejem a padra, és legszívesebben kisírnám magam. Néha odahívnak a tanárok, hogy beszélgessünk, mi az ami nyomja a szívem, meséljek.. De csak sírni lenne kedvem, nem beszélgetni, csak valakinek jól kisírni magamat, és utána majd valaki megöleljen. Ha odahívnak, mindig találok valami kifogást: Fáj a fejem, rosszul aludtam az éjjel, nem sikerült egy dolgozatom, stb.. A vágási hegeket pulcsival takarom el, ha melegem van, akkor alapozóval eltakarom. A legrosszabb az, hogyha rosszul vagyok, elsápadok, és nem bírom, legszívesebben aludnék.. de ez csak a suliban van, itthon nem vagyok rosszul. Mindig felmegyek a szobámba, berakok valami zenét, és ha tudom, kisírom magam, ami megkönnyebbülést ad, de ez a suliban sajnos eléggé ciki, és fura lenne. Nem tudom elterelni a gondolataimat. Dokira sajnos nincs lehetőségem, szüleim nem engedik, és faluban lakunk, szóval titokban sem tudnék elmenni. Gyógyszert nem szeretnék szedni. Csak azt szeretném megtudni, hogy mit tudnék csinálni? És ez depresszió, vagy csak rosszkedv? Kb szeptember óta tart ez a rosszkedv, és december óta vagdosom magam, 1-2 mm mélyen. A viselkedészavar, és a hullámvölgyek, (egyszer jó, egyszer rosszkedv) a papám halála óta tart, ami ugye 2 hónapja volt. Nagyon megköszönném a segítséget, ha nem is tudnátok tanácsot adni, akkor csak írjatok, hogy ti mit csináltatok, amikor meghalt az egyik nagyon szeretett rokonotok/barátotok?

12/L


2016. ápr. 9. 13:10
 1/9 anonim ***** válasza:
Mindenképp keress valakit ,valakit akinek megtudsz nyílni és kisírhatod magad előtte, akár szülő barátnő.Hidd el megkönnyebbülsz ,és NE vagdosd magad az önsanyargatással csak magadat kínzod.Nem elég hogy belül fáj?De ha szeretnéd irhatsz privibe beszélgethetünk:)12/L
2016. ápr. 9. 13:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/9 anonim válasza:
En elmennek pszichologushoz a szuleidnek meg megkell ezt erteniuk h rosszul erzed magad. Vagdossni ne vagdosd magad! Mire jo? Mit old meg? A papadat nem fogja vissza hozzni sot inkabb elszomoritja h ezt csinalod. Ha sirnod kell sirj! Soha nem szabad visszatartani. Suliba keress olyan tanart akit szeretsz akiben megbizol vagy valami dokit es beszelj vele. Ha masok cikiznek h sirsz vagy barmi akkor ne foglalkozz veluk inkabb ordits rajuk add ki a duhod ok nem tudjak mit elsz at. Talan az ido megoldja majd.
2016. ápr. 9. 13:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/9 A kérdező kommentje:
Senki nem tudja, csak az angol tanárom, amikor meghalt a papám, beszélgettünk, és amikor megtöröltem a szememet, látta a hegeket. :( Köszönöm egyébként. a legjobb barátnőm elköltözött, szüleimmel nem jó a kapcsolatom, apám 1 hete nem láttam, anyukám meg hát.. mindegy. :) Jöhetnek még a válaszok, kérlek. :(
2016. ápr. 9. 13:32
 4/9 A kérdező kommentje:

2. válaszoló:

Nem oldd meg semmit, de mégis megkönnyebbülés, ha kívül fáj, és nem belül.. A tanárommal mindennap beszélünk, de neki is meghaltak a szülei, így csak annyit mondok, hogy "egész jól vagyok, köszönöm." és beszélgetünk másról.. Szüleimmel az a baj, hogy apukám folyamatosan dolgozik, reggel megy, este jön. sokat vagyok egyedül, ami nem rossz, mert akkor hangosan hallgatok zenét, mint most.. a suliban nagyon rossz kedvem szokott lenni, mert mindig a papám jut eszembe.. :(

2016. ápr. 9. 13:35
 5/9 anonim ***** válasza:
100%

Egyszer nagyon padlóra kerültem, rengeteg, az életemet jelentősen befolyásoló dolog történt velem. Nekem az segített, amikor már azt hittem, hogy megzavarodom, hogy elővettem egy papírt és minden, de minden fájdalmam kiírtam magamból. Arra figyeltem, hogy ne legyen otthon senki, mert közben is iszonyatosan bőgtem. Amikor már nem volt bennem egy gondolat sem - nagyon sok oldal lett -, akkor hangosan többször visszaolvastam magamnak és elengedtem az érzéseimet, sírtam, szinte ordítottam. Addig csináltam ezt, amíg valamennyire meg nem nyugodtam. A papírt összetéptem és beledobtam a tűzbe, mintha elégetném az összes fájdalmat.

Nem azt mondom, hogy azonnal, de innentől kezdve nem volt bennem akkora feszültség és elkezdtem felfelé menni, szépen építeni magam.

2016. ápr. 9. 13:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/9 anonim ***** válasza:
Mindenképp meg kellene beszélned ezeket a szüleiddel. Nekik pedig lépniük kéne a lelki egészséged helyreállítása érdekében.
2016. ápr. 9. 13:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/9 anonim válasza:
Szerintem ez egy kamu kérdés. 12 éves gyerek nem ír ilyen összeszedetten, nem használ ilyen szavakat.
2016. ápr. 9. 14:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/9 anonim ***** válasza:
Ha megteheted, menj ki a papádhoz a temetőbe. Mesélj neki, sírd ki magad és próbáld meg elképzelni, mit mondana neked, hogyan próbálna segíteni.
2016. ápr. 9. 14:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/9 A kérdező kommentje:

Utolsó előtti válaszoló:

Ezt dicséretnek veszem. Igenis 12 éves vagyok, és sok dolog történt, ami miatt ilyen éretten írom ki a gondolataimat. Mért hazudnék, főleg ebben?


A többieknek:

Azt a papírosat kipróbálom, nagyon köszönöm, aranyos vagy.

szüleimet nem érdekli. Már az of is beszélt vele, hogy kellene valamit tenni ezek ellen, mert már olyasfajta kitöréseim vannak, hogy órákig szinte nem tudok megnyugodni... egyszer az igazgatóhoz küldött le a magyar tanár, (nagyon bírom, nagyon rendes tanár) hogy menjek le, és kérjem el a telefonomat, hívjam fel a nénikémet, beszélgessek vele. (Már 3 órája szinte sírtam.) Kicsit megnyugtatott. Mellé kértem egy fejfájás csillapítót, mert a sok sírástól, már hőemelkedésem volt. És ez csak a múltam miatt volt.


Kérlek írjatok még. :(

2016. ápr. 9. 15:06

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!