Hogyan éltétek meg azt, hogy már nem a szüleitekkel éltek, hogy már nem a családotokkal éltek együtt? 24/f

Eljött az az idő az életemben, hogy hamarosan felkéne nőnöm , vagyis pont itt lenne talán az ideje. Itt a család alapításra saját önnálló életre gondolok viszont nekem ez az egész nagyon nehéz, és ez azért van mert tény hogy elvoltam úgymond kényesztetve nem egyke voltam, de azért az önnállóság nagyon a nehezemre esik. Úgy érzem sokszor magam mintha egy gyámoltalan gyerek lennék egyes helyzetekben, és természetesen ha külön költöznék akkor nagyon hiányoznának a szüleim is, de viszont ez sem jó, hogy igazából ők tarnak el, és ezt már én se nagyon tudom tovább "elnézni", és tény hogy a saját életemet kéne már alapítani..sok munkahelyem volt már, de egyikben sem találtam meg a számításaimat mindig is elakartam költözni arról a helyről ahol most is lakom, de amikor már tényleg aktuális lenne kicsit beszartam őszintén szólva. Nem nagyon tudom elképzelni az életemet a szüleim nélkül, hogy nem látom őket mindennap ezek..viszont tudom ,hogy ennek véget kell vetni. Tehát az lenne a kérdésem ,hogy ti hogyan éltétek meg ezt az időszakot?

Köszönöm a válaszokat!