Menjen vagy maradjon? Vagy mit csináljak vele?

Nagy dilemmában vagyok az asszonnyal. több mint 2 éve együtt vagyunk, 1 éve összeköltöztünk. Vagyis én költöztem hozzá, mert tanyára kellett mennie, az anyja hitelei miatt, az apja egy alkesz aki kiskorában verte, szóval enyhén szólva mentálisan sérült lányról van szó, ő is 20 éves. Ha én nem lennék állítom hogy éhen halna, mert lusta hogy 2km-t biciklizzen, én hordom kocsival mindenhová. Nem végez házimunkát miközben én egy kissebb gazdaságot üzemeltetek, éjjeli őr vagyok, bérmunkákat vállalok hogy megéljünk, ő meg egész nap az ágyban fekszik csokit töm magába és sminkes cuccokat néz, egyéb időben engem zaklat hogy vigyem el kocsikázni, meg feküdjek le vele. Anyuciék adnak neki egy kis alamizsnát... Na most mivel lassan lefolyik az ágyról, az utóbbi egy évben legalább 10 kilót felszedett, nem csoda hogy nem kívánom. Egyértelmű, hogy pszihológushoz kellene mennie, de ő hallani sem akar ilyesmiről. De kicsit begurulok amikor egy hétig nincs elmosogatva (mosogató gépet is kapott) és az egyetlen főtt kaja amit én csinálok, anyám mennyei lecsóbefőttje. A fagyasztó roskadásig hússal, de a hűtőben egy fél üveg uborkán és egy üres vajas dobozon kívűl ritkán van valami, én melózok ezerrel, ő meg otthon mereszti a valagát. Már szinte minden létező rokonunkal megutáltatta magát, mert olyan stílusban beszél, mintha ő lenne a legfelső. Legutóbb a motoromon égve hagyta a lámpát mikor szóltam neki, hogy égve hagytad, azt mondta lesz-rom. Az anyja sem normális, az apja ugye egy (Nyomdafestéket nem tűrő szöveg) egyedül én vagyok neki valaki, de mikor rám mászik, vagy puszilgatni akar elhajtom mert nem bírom a kölniét, meg néha ragad rám egy kis arc a sminkjéből. Ha beülök a wc-re becsukom az ajtót ő minden egyes alkalommal benyit valami kitalált ürüggyel és nyitva hagyja, mert tudja hogy én utálom ha nyitva van és bezárni nem tudom. Én párkapcsolatban akarok élni, de így nem lehet, nincs olyan ismerősöm rokonom a nagymamán kívűl, aki ne kérdezte volna hogy mért vagyok még vele. Én sem tudom. Mit csináljak, mert ha otthagyom nem tudom mi lesz vele, de már-már nem is érdekel. Hazaköltözhetnék bármikor, de még van egy évem a suliból, be akarom fejezni de 200km-ről nem nagyon lehet bejárni albérletre meg nincs pénzem, anyós házában lakunk.Az a tervem hogy adom neki ezt az egy évet hátha megváltozik, de egyáltalán nem mutat erre hajlamot Hogy tudnám erre rávenni?