Volt már úgy valaki, hogy nem tudott kizökkenni a szerelemből, azét érezte, hogy ő élete értelme, az igazi, de a másik nem viszonozza, ezért hónapokon át szenved éjszakánként, mert folyton a fejében jár?

Ez nem kortól függ anyu 55 éves és borzalmasan szenved amiért apám elhagyta.

Nem értem miért kell korhoz kötni ezt. Egy 30 éves ember nem lehet szerelmes? Nem lehetnek érzései? Mondjuk egy viszonzatlan szerelmen hamarabb túl kellene esni mint egy olyanon ahol több év után váltak el. Legalábbis nekem ez a tapasztalatom voltam én is plátói szerelemben de közel se szenvedtem annyira mint mikor egy több éves kapcsolatnak lett vége.

Én azon a véleményen vagyok, hogy az élet megy tovább, és nem kell érzelmileg leragadni egy bizonyos illetőnél, és velem is csak kamasz koromban volt ilyen.

Viszont nem zárom ki annak a lehetőségét, hogy egyszer majd valakibe annyira belehabarodok, hogy nem tudok majd elvonatkoztatni tőle, és rajta csüngök majd gondolatban éjjel-nappal. Bár ha nem viszonozza az érzéseimet, akkor ennek kevés a valószínűsége.