Kitől és milyen kérjek segítséget?

Szervusz! :)

Részben tudok kapcsolódni a problémádhoz: a szerelem kegyetlen elvesztése, a munkahelyi kilátástalanság, a barát(ok) elköltözése, és végül a teljes bizalom hiány. Én ezt egy kicist másabb életkorban, de hasonló csapásokkal és kilátástalanság érzésével éltem át.

Én azt tudom elmondani, amit én csináltam. Én most ezen túl jutottam jól érzem magam és boldog vagyok az emberekkel.

Én először kissé kalandosan, de eljutottam egy pszichológushoz. Egy nagyon jó pszichológushoz (igen, sajnos pontosan tudom mennyi felületes kókler van a pályán). Ezt merem ajánlani neked is, hogy keress egy olyat akiről jó visszajelzéseket hallasz, ha meg nem jön be akkor állsz fel és keresel egy másikat amikor csak akarsz.

Azon túl, hogy elkezdtem az emberekről tanulni szociológia, pszichológia és vallástudományi (NEM teológia) művekből- másik dolog ami nekem sokat segített, az az volt hogy elkezdtem ilyen barátságra szeretetre épülő csoportokat keresni. Esetleg érdekes lehet neked a pszichodráma. Az önkéntes illetve amatőr csoportok nekem sokat segítettek: az eszperantó kör, amatőr színjátszás, kézműves kör, sport körök. Esetleg, játszhatsz hippit: itthagyhatod a jelenlegi dolgaidat, ha úgy sincs sok örömöd bennünk és elmehetsz önkénteskedni, zarándokolni esetleg elköltözhetsz valami önfenttartó kommunába (sok ismerősömnek pl.: ezek segítettek hasonló helyzetben).

Nekem ezek a dolgok jutottak eszembe, így saját illetve ismerőseim tapasztalatai alapján.

Kitartást! :)

A felületes agyturkász és a gyógyszerek helyett egy igaz barátra, vagy egy igaz szerelemre lenne szükséged. Tudom, mit beszélek, mert én is ugyanúgy érzek, mint te. És az egyetlen kiút ebből a gödörből csak egy gondoskodó társ jelenléte lenne.

24f