Ekkora mértékű szeretethiányt hogyan tudok csillapítani, ha senki sem szeret?
Sosem szeretett igazán senki sem, de az utóbbi időszakban már az egészségemre is hatással van a szeretetéhség, fizikailag is beteg vagyok. A nap 24 órájában csak arról álmodom, hogy egy olyan világban élek, ahol nincsenek a másiknak keresztbe tevő emberek, és egész nap csak a barátnőmmel vagyok, aki mindig elmondja nekem, érezteti velem, hogy milyen csodálatos vagyok a szemében, és sokat jelentek neki. Nem tudok egyéb dolgokra koncentrálni, a teljesítményem nagy nulla, akármibe is fogok. Nem vágyom másra, csak arra, hogy a hátralevő életemet boldogságban élhessem le, távol minden idióta embertől. 22 éves vagyok, és már nagyon hiányzik egy lány közelsége. Mielőtt valaki elintézné annyival, hogy ,,szerezzél barátnőt", elárulom, hogy nekem ez irtó nehéz. Kezdjük ott, hogy a legtöbb lány sekélyes, felszínes, a külső az első a legnagyobb hányadnak. Engem nem érdekelnek a divatos dolgok, eléggé kilógok a tömegből, legalábbis a külsőt illetően. Na, nem úgy kell értelmezni, hogy tarka punkfrizurám van (noha imádom a punkmuzsikát), teljesen egyszerű srác vagyok. Éppen ezért kilök úgy en bloc a társadalom, de az nem is baj, hogy nem tartozom a nagy átlaghoz. Az viszont aggaszt, hogy még az ún. ,,kitaszítottak" sem fogadnak be. Nyilván velem is van gond, mert elég sajátos a gondolkodásmódom, illetve nem kívánok alkalmazkodni senkihez sem, de nem vagyok egy tuskó, lehet velem társalogni. A gyermekkorom is elég gané volt, bármit csináltam, az szar volt, bezzeg a másik milyen ügyes. És az a legkeményebb, hogy a saját anyám (is) volt az, aki ezeket a legjobban éreztette velem. Szerintem mondanom sem kell, hogy egy életképtelen, önbizalomhiányos senki lettem. Semmit, de az égvilágon semmit nem értem el az életben, eddig több szakmában is kipróbáltam magam, de mindenhol azt kaptam, hogy feleslegesen vagyok ott, papírt sehol sem szereztem, mert otthagytam a helyeket a nagyobb kudarcok után. Úgy érzem, be fogok golyózni, nem áll mellettem senki, anyagi és lelki támogatás nuku. Öngyilkos akarok lenni, más kiutat nem látok.
22/F
válasza:
válasza:Nálunk is hasonló volt.Mindig a húgom volt a jó,ő csinált mindent jól ,én meg csak a szart kaptam a nyakamba.Baj volt,ha négyest vittem haza,már ment a kiabálás,hogy miért nem tanulok,majd pár órával később,mintha semmi sem történt volna.Jött anyám,hogy jajj mennyit tanulok...nem baj ha négyest hozol...nem hát,persze
Anyám nem normális,apám idegbeteg,húgom meg egy elkényeztetett kis majom. Én meg egy senkiházi szar vagyok....
A suliban senkit sem ismerek,mindig egyedül vagyok.Nem megy a barátkozás és kicsit fura vagyok.A régi barátaimat szeretném visszakapni,de ez már nem igen lehetséges.
Szóval nagyjából átérzem a helyzetedet :)
Ha gondolod beszélgethetünk,hátha az segít.
17L
válasza:Én megértelek, barátom és nagyon szeretlek.
Várd megfelelő embereket életedbe s addig is örülj minden lehetőségnek.
válasza:"Nem vágyom másra, csak arra, hogy a hátralevő életemet boldogságban élhessem le, távol minden idióta embertől."
- Ha hiszed, ha nem, több mint 7 milliárd ember erre vágyakozik. És mégis: bántják egymást, boldogtalanná teszik egymást, gonoszkodnak egymással.
" egy életképtelen, önbizalomhiányos senki lettem"
- igen ez a lehet az ok, hogy nem látsz kiutat. Szerintem, az lenne a menet: a szakmádban előrébb jutni vagy megszerezni a szakmát, ha nincs. És párhuzamosan el kell kezdeni: szeretni. Megértően viselkedni a kavargó, egymást bántó, ökör tömegben.
Nagy írók Shakespeare, Dosztojevszkij, Csehov - azért olyan bámulatosan nagyok - mert együtt tudtak érzeni a gonosz hőseikkel is, MEGÉRTETTÉK és leírták nekünk...
"a legtöbb lány sekélyes, felszínes"
-nem így van, de neked nem is a "legtöbb lány" kell, hanem EGY (1) megértő kedves társ. Ezt is NEKED kell elkezdeni: megértően, kedvesen fordulni ahhoz a lányhoz, aki tetszik - ugyanis ő is az várja, Valaki szeresse, megértse, és hogy egy klasszikust idézzek újra: " a hátralevő életét boldogságban élhesse le"
Bátorság!
válasza:"..csak arról álmodom, hogy olyan világban élek, ahol nincsenek a másiknak keresztbe tévõ emberek."
Ezt nagyon átérzem! Pedig viszonylag jó környezetben élek, ahol rendesek az emberek, de én is felszínesnek látom a legtöbb kapcsolatomat. Senkiben sem látom igazán elmélyült, számomra valódi szeretetet, miközben egy idealizált álomvilág van bennem. Szerencsére másra is tudom koncentrálni, de mégis azt érzem, hogy a szentimentális belsõ világom mindennél fontosabb. 24/n
válasza:"Miért hiszi azt mindenki, hogy egy bunkó barom vagyok"
-ki hiszi azt? ki az a "mindenki" - itt melyikből olvastad ezt ki?
válasza:El sem kell olvasnom és már tudom miről írsz. Szeretnél kapcsolatot, teszel is érte, mégse jön össze semmi.
Dettó, 22f
válasza:Nem lehet akárkin kiélni a szeretethiányt, jól kell tudni választani egy kapcsolatban. Álmodoyhatsz egy jó kapcsolatról, de ne álmodozz arról, hogy a világon bárki a te szeretõ partnered lehet:)). Az már értelmetlen is, normális, hogy nem lehet akárkitõl elvárni, hogy szeressen.
A kapcsolatodat nem a szeretethiányod mértéke fogja összetartani, hanem az, hogy mennyire illesz össze egy adott illetõ lánnyal. Lehet nem vagy bunkó, viszont naív vagy, ha bárkibe beleképzeled azt, hogy most õ a te nagy szerelmed.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!