Mit kezdjek magammal, ha 23 éves koromra egy TV-függő, otthon ülő, senki, nyámnyila takony lettem, akinek se egy barátja nem volt soha és szinte nincs hova mennem ráadásul nincs is kivel?

Azzal már elkezdtél valamit, hogy egyáltalán felismerted, hogy nem jó irányba halad az életed. Az ennél kicsit nehezebbje viszont most jön, hogy tegyél is érte.

Kezd például ott, hogy lemondod a tv szolgáltatást. Ha nincs, akkor nem fogsz elé leülni nézni. Helyette majd unatkozol, és más elfoglaltságot keresel magadnak.

Kezdj el egy sulit. OKJ is lehet, ott is tudsz ismerkedni, az legalább ingyen van még 25 éves korodig. Így legalább összekötöd a kellemeset a hasznossal. Vagy ha már dolgozol, akkor meg pláne tudsz ismerkedni. Ha nem dolgozol, de van egy szakmád, akkor meg nyomás munka után nézni.

A suliban és/vagy a munkahelyeden légy kedves, pozitív és nyitott. Ha látják rajtad az emberek, hogy értelmes vagy és lehet veled beszélgetni, majd kialakulnak a barátságok és idővel a munkahelyen kívül is igénylitek a találkozást.

Feszegetni kell a határaidat. Kicsit olyan helyzetbe hozni magad, amit most nem tennél meg csak úgy. Például a buszon utazva megszólítani a melletted ülőt, és elbeszélgetni vele. Nem folyton hazarohanni, hanem sétálgatni a városban, hogy kapj egy kis ingert és érjenek olyan dolgok amik a tv előtt nem érnének. Ha ezeket megteszed, sokkal nyitottabb leszel és könnyebben tudsz majd barátkozni. Nem félsz majd az emberektől, bárkivel szóba elegyedsz az utcán, random témát felhozva.