Egyre jobban felemészt a magány, nem látok kiutat, mi vár rám?!

Én is ugyan így vagyok, és ugyan ez a jövőm, magányosan.. Bár én még csak 18 leszek holnap, de ugyan olyan szarul vagyok.. Ugyanugy internet és csak itthon ülés, ez ismerős... Mióta az eszemet tudom semmit se élvezek.. Szerintem te is egy társa vágysz ahogy én is, csak a sok csitri miatt egy igazi szerető lányt nagyon nehéz találni főleg igy neten :( Nem tudom mi lesz velünk.. De véget érhetne már.

GL neked.

Szomorúan olvasom..

Nehéz felállni a padlóról, mikor az ember már a vakondot is alulról látja.

Sok év után tavaly egyedűl maradtam, és azt hittem, belepusztulok. Nem kellettek a régi ismerősök, a szánalmuk, húlye tanácsuk, hogy ugyan kapd már össze magad. Mintha könnyű lenne.

Falun élek, mindenki ismer mindenkit.

Egy ismerősöm mondta, van heti 2 alkalommal torna.

Olyan, aki túlsúlyos, idős. Gondoltam, mit veszíthetek?

Azóta járok. Szól a zene, nem kell közben beszélgetni, előtte-utána azért szoktunk.

Biztosan van Nektek is valami kimozdulási lehetőség, mégha elsőre nem tűnik jó ötletnek, azért érdemes megpróbálni.

Néha felülök egy buszra, elmegyek valamelyik nagyobb városba, ahol ülök egy padon, lóbázom a lábam. Falun nem lehet, mert hűűűű, de ráérsz.

Mindíg akad valaki, aki mellém ül, és idegenekkel jó beszélgetni, hiszen lehet, soha nem látod többet.

Legkönnyebb, ha mosolyogsz. Tudom, inkább kényszer vigyor, de hamarabb szólnak az emberhez, ha úgy érzik, nem kell megmenteni.

Kezdek kimászni a gödörből. Néha visszacsúszom, és próbálom újra. Nem könnyű, rohadtul nem az.

Kitartást!

Kihivás kell.

Hasonlóan nulla emberi kapcsolataim vannak nekem is, DE van rengeteg baromság a mindennapjaimban, amikkel folyamatosan küzdenem kell.

Jelenleg például egyik albérletből a másikba kell majd költöznöm mindenféle kocsi, vagy egyéb nélkül. Meg albérleti szerződést aláírnom, aztán diákmunka szövetkezethez elmennem hogy már 28-án el tudjak kezdeni dolgozni pár hónap kihagyás után.

Ja, amúgy 3 óra múlva vizsgázok.

És ez csak az aktuális.

És valamilyen formában jó ez. Na nem azért mert nem szeretnék pihenni, DE legalább vannak sikerélményeim.

Értem én hogy amikor a depresszió legalján van az ember, és nincsen szerelmi és ezzel együtt szexuális élete, akkor nem arra vágyik hogy egy melóhelyen gályázhasson.

De az utóbbi legalább elérhető, és teljesíthető feladat! Azaz sikerélmény! Azaz önbecsülés!

Akinek pedig elég sikerélménye, ezzel önbecsülése lesz, az sokkal hatékonyabban fog minden más kihívással is szembe nézni, és ha valami mégse jön össze, akkor század annyira se fogja megrengetni az önbecsülését a kudarc!

Keress munkát! Ez remek kihivás kezdetnek! Én is ezt fogom csinálni egy héten belül, jó érzés lesz ismét látni majd a 12-e környékén átutalt fizut. Még ha csak 22 ezer környékén lesz, akkor is!

Aztán felveszem a következő féléves tárgyaimat. Akarok nyelvet is felvenni. Nyáron meg akarom csinálni a nyelvvizsgát, szóval arra is össze kell spórolni kb 30 ezret.

Látod, ezek tök reális célok. És ezek objektív becsülendőek, tudod te is hogy ezeket mindenki megbecsüli mint eredmények!

Lányok meg...

Egyetemen vagyok, itt se jobb a helyzet. Pedig az a durva hogy egy 130 fős szakon vagyok, ahol kb minimum 80 lány van. És nem lehet normálisan kommunikálni senkivel se. Jó, van 3 lány akivel jól kijövök, meg 4 srác, de ennyi. (a 3 lány vagy foglalt, vagy nem jövök be nekik)

Erre teljesen értelmetlen rágörcsölni. Akiben nincs retek sok spontaneitás, lazaság, és mondjuk ki >nagyon jó külső< az nem fog célzott ismerkedéssel becsajozni.

Barátságokat kell kötni, barátok révén eljutni társaságokba (vegyes nemű társaságokba) és ott lehet tovább építeni a kapcsolatokat.

Itt a GYIK-on nagyon előadják a lányok hogy ők annnnnyyyira de nagyon imponálónak veszik ha egy srác élőben kezdeményez, akkor is ha vadidegen...

Meg a frászt!

A lányok túlnyomó többsége ilyenkor az ideáját képzeli, hogy az szólítaná le. Amibe kicsi az esélye hogy pont Én / Te / Bárki beletartozna.

Vagy ha nem is vagy messze az ideájától, ott hebegne habogna, és menekülne a szituációból.

Szóval barátságokból érdemes kapcsolatot kihozni.

Barátságot pedig csak olyan emberekkel lehet fenntartani akikkel vagy sűrűn találkozol (munkahely, iskola, hobbi), vagy nagyon intenziv élményeitek vannak, bizonyos rendszerességgel. Pl nyári táborok.

Tök meglepő, hogy évente 1X 1 hétre találkozok egy ilyen táboros közösséggel, de mindenki olyan barátságos a másikkal mintha csak tegnap lett volna az előző alkalom.

Év közben ettől függetlenül nem beszélünk (én azért próbálok 2 havonta mindenkihez szólni, ha már van net a világon, de nem lesznek nagy beszélgetések, ők meg rám nem irnak).

Kitartást.

Február 6-tól 21 vagyok, szóval inkább azzal szignózom

21/F

Szerintem az első és legfontosabb az legyen, hogy találj új munkát. Akkor megint hasznosnak éreznéd magad és kicsit jobb lenne a lelked és a kedved is. Ez pozitívan hatna Rád.

Az új munkahelyen pedig lehet, hogy tudnál kialakítani új ismeretségeket, barátságokat.

Sok sikert és fel a fejjel!

A vizsgázó válaszadónak pedig egy kalappal! :)

Interneten is lehet értelmes elfoglaltságot keresni. :)

Kérdező, pszichológuson gondolkodtál már? Elvileg ő azért van, hogy ilyenkor segítsen.

Egyetértek a 6.-ik válaszolóval.

TB-re is megy, ha pszichiáter javasolja, így ingyenes.

Érdemes lenne elmenni hozzá.

Nagyon sajnálom! :(

Ha beszélgetni szeretnél írj nyugodtan! 23N