Blogírás - Hogyan / Miből lesz bevétel?

Pedig az olvasást nem tudod megspórolni, mert még mindig az a leghatékonyabb információ szerzési módszer. A hangos formátumok előnye, hogy akkor is tuddod hallgatni, ha a kezed, szemed nem szabad - viszont ilyenkor a figyelmed is megosztott, felületesebb és ha nem látod leírva is, akkor a vizuális memóriában is kevésbé marad meg, figyelem megosztás közben elképzelni is kevésbé tudod. Ráadásul a hang csatorna nem olyan nagy adatátviteli képességű, lassú, lineáris, a tempóját, ritmusát is a beszélő diktálja. Felgyorsíthatod a ejátszást, de ez se túl nagy mozgástér, alapvetően akkor sem tudsz rajta sokat változtatni. Információ szerzésre még mindig az olvasás a leghatékonyabb módszer.

A lassan olvasást gyakorással, megfelelő módszerek elsajátításával és az érdekes témaválasztással lehet fejleszteni. Ha elfogadod, hogy nem megy és beletörődsz, attól biztosan nem lesz jobb...

"Én számítógépen nőttem fel" én is. Számítógépen is lehet sokat olvasni, de ki is lehet kapcsolni a számítógépet, hogy mást csinálj helyette.

"Amit nem gyakorol az ember, abban nem lesz jó." Pontosan ezért kell gyakorolni azt, amiben nem vagy jó.

"Nem tudom, hogy legutóbb mikor olvastam el ilyen hosszú szöveget"

Miért akarsz akkor írni másoknak, ha te sem olvasol?

"mivel érdekel a téma, ezért nem éreztem kényszernek végig"

Jó kezdet! Akkor most keress szépen témába vágó írásokat, amiket olvashatsz a témában.

"Gyűlt még össze jó néhány kérdésem."

Érdemes a keresőbe (is?) beírni őket, akár itt az olddalon is, de méginkább a Google-be. Elképesztő mennyiségű infót lehet találni - amiket aztán lehet olvasni és amiket nem kell másoknak számodra külön leírniuk, mert már leírták...

,-)))

A blogjaimról és magamról nem akarok túl sokat megosztani.

"Mennyi WPM-mel gépelsz átlagban?" Teljesen mindegy, nem a szám fontos, hanem hogy minél több és főleg mire használod...

"Milyen diktáló programot ajánlasz? Ingyenes + fizetős egyaránt jöhet."

Nem használok ilyeneket, csak tudom, hogy léteznek és vannak, akik használnak ilyet és azért említettem, mert bizonyos problémákra megoldás lehet annak, aki a probléma helyett a megoldást keresi.

"Milyen kézírás felismerő programot ajánlasz? Ingyenes + fizetős egyaránt jöhet."

Nem használok ilyet, csak hallomásból tudok róluk, hogy vannak. Ezt is azért említettem, mert bizonyos problémákra megoldás lehet annak, aki a probléma helyett a megoldást keresi.

""ma már a videókban is lehet keresni” Ilyen programok is érdekelnek!"

Egyre több netes szolgáltatás használ ilyen megoldásokat is, biztos vagyok benne, hogy a Google elsők között lesz, de nagyon sokan mások is használják különféle dolgokra különféle módokon.

Hogy mitől, hogyan lesz sikeres az ember az nagyon sok tényezőn múlik és nem lehet néhány rövid mondatban összefoglalni. Erről szól a teljes történetírás, különösen az üzleti része. Ki mikor milyen helyzetben milyen döntést hozott, milyen eredménnyel járt és ez milyen körülményekre vezethető vissza, mi lehet az oka, hogyan lehetett volna TALÁN elkerülni.

Azért érdemes a történelmet (is) tanulmányozni, hogy ne a saját hibáinkból kelljen tanulnunk, ha már egyszer évezredek óta nálunk okosabb emberek milliói jegyezték le a saját hibáikat a mi okulásunkra.

Egy rakás döntést meghoz az ember, ha mind jó, sikeres lesz. Ha ezeknek csak egy kis része hibás, akkor talán kisebb mértékben , de még mindig lehet sikeres. Ha túl sok a hibás döntés, akkor csak azután leszel sikeres, ha sikerült a hibás döntéseknek legalább egy részét, jobb esetben nagyobb részét helyre hozni.

Ehhez persze nem árt felismerni, hogy mik voltak a hibák és hogyan lehet őket helyrehozni. A hibák kijavításának első lépése pedig az, hogy fel kell ismerned magát a hibát.

"mik miatt nem lesznek egyesek sikeresek?"

A legnagyobb hiba, ezért a sor elejére is írom, hogy NAGYON sokan (szinte mindenki) a saját kezdeti próbálkozásaikat azokhoz mérik, akik már évek, vagy évtizedek óta sikeresek. Azt viszont mindenki elfelejti ilyenkor, hogy amíg te most kezded és még semmit nem tudsz, addig ők éveken kreresztül (talán kizárólag) ezt a dolgot gyakorolták, tanulták, fejlesztették, akár még más szakembreket, szakértőket is bevontak, hogy jobban tudják csinálni. Ez olyan, mint egy évtizedekig képzett prima balerina mozgását összehasonlítani egy kisbabáéval, aki most tanul járni. A prima balerina pont ugyanúgy tanult meg járni, sőt aztán táncolni is, mint a baba. Csak akkor még senki sem ismerte őt. Ahogy senki nem látta azt a rengeteg (Malcolm Gladwel szerint kb. 10 ezer óra) gyakorlást és tanulást, ami elvezetett oda, hogy ügyetlenül botladozó tanoncból prima balerinává fejlődjön. Mindenki csak azután foglalkozik vele, hogy már elért oda, van miért nézni a munkásságát. Te pedig kezdéskor még pont ezzel a 10 ezer óra tanulással vagy hátrébb mindenki másnál, aki már csinálja egy ideje.

A legtöbben azért nem lesznek sikeresek, mert már eleve meg sem próbálják, mondván úgysem sikerül. Nagyon sokan azért nem lesznek sikeresek, mert inkább titokban csiszolgatják a terveiket, publikálás nélkül akarják tökéletesíteni, hogy amikor majd kiteszik, akkor nagyot szóljon. Iszonyatos mennyiségű időt és energiát beletesznek, de sosem elégedettek vele, ezért inkább tovább tartogatják, még tovább csiszolgatják és aztán sosem lesz belőle semmi - vagy mire lesz, addigra már elavul, idejét múlttá válik az ötlet, ezren mások megcsinálják.

Akik megpróbálják és ki is teszik a próbálkozásaikat, azok zöme azért nem lesz sikeres, mert előbb abbahagyják, mint elérnék a keresett sikereiket.

Nagyon sokan vannak, akiket csak a megtérülés, siker érdekel. Az oda vezető út, maga a folyamat, az eléréséhez szükséges tevékenység viszont nem érdekli őket. Nagyon sokan akarnak sztár zenészek, sztár focisták, ünnepelt akármik lenni. Leginkább mert mindenki csak a sztárságot, a sikert, az eredményeket látja a médiában. Nagyon kevesen látják azt a rengeteg tanulást, munkát, erőfeszítést, amit MINDENKI kénytelen befektetni a munkájába, hogy egy nap majd vagy sztár legyen belőle, vagy nem. Aki nem szeret korán kelni, futni, fekvőtámaszozni, edzésre járni, abból nem lesz sportoló. Aki nem akar megtanulni kottát olvasni, nem akar zeneelméetet tanulni, nem szeret gyakorolni, abból nem lesz zenész. A siker egy baromi nagy jéghegynek az a felső 10%-a, ami kiemelkedik a vízből és ezért mindenki látja. A legtöbb embernek fogalma sincs a jéghegynek arról a 90%-áról, ami a víz alatt van, ami munka a színfalak mögött zajlik és ami nélkül a többiből se lenne semmi. A siker kimondottan lassan és nehezen jön. Rengteget kell (minél jobban dolgozni érte.) Minél jobban koncentrál az ember a sikerre, annál nehezebben jön. Akik nem a saját lelkesedésük, őszinte érdeklődésük miatt csinálják, hanem csak a pénz motiválja őket, azok nagyon nagy arányban buknak bele, bármit csinálnak is.

Akik hibáznak menet közben, általában azért nem lesznek sikresek, mert nem ismerik fel a hibáikat, nem látják be őket és így nem is tudják kijavítani őket. Ha pedig a hibák akkorák, vagy olyan sokan vannak, hogy működésképtelenné válik tőle a projekt, akkor kudarcba is fulladhat miatta bármi.

Az is nagyon könnyen előfordulhat, hogy amit csinálsz sikeres a közönségednél, sokakat érdekel, szeretik, csak éppen üzletileg nem tudod termelésre fogni. Ha se a közönség, se hirdetők, szponzorok nem akarják támogatni a működését, vagy te nem mersz/akarsz pénzt kérni érte, de saját üzleted sincs, amivel bevételt tudnál általa termelni - vagy esetleg neked nem füllik hozzá a fogad a klasszikus üzleti megoldásokhoz, akkor hiába népszerű, mégis üzletileg kudarcra van ítéve. Itt persze nagyon fontos külön választani két dolgot: ha te nem mersz/akarsz adományokat, reklámokat, stb. kérni, az egy önkéntes, elvi döntés. Ha hiába próbálkozol ilyenekkel, mégsem jön össze, az egy üzleti helyzet. Az előbbi esetben magaddal kell rendbe tenned, hogy az elveid, vagy a pénz fontosabb, illetve hogyan lehet elfogadható középutat találni. Ha az utóbbi a helyzet és hiába próbálkozol, mégsem sikerül pénzt termelni, akkor érdemes ennek az okait alaposabban megvizsgálni, hogy miért nem sikerül és ezeken javítani.

Esély és lehetőség mindig van a sikerre. Sosincs olyan, hogy egy helyzet teljesen elveszett. Mint a viccben a farigcsáló székely emberrel. Ha a nagyobb terved kudarcba fullad, még mindig átalakíthatod a tervet egy másikra, ami kjön a fából - "mi lesz belőle? fogpiszkáló, ha el nem szúrom"...

Egy blog/vlog sem fullad végleg kudarcba, ha senki nem nézi. Mást kell rá kitenni, amit majd néznek. Ha azt se enézik, akkor megint mást - vagy máshogyan. Addig kell vele kísérletezni, amíg sikerrel nem jár. Ha élvezed a folyamatot, akkor azzal is tanulsz, gyakorolsz, fejlődsz, vagy legalább szórakozol, hogy csinálod. Akkor is, ha semmi más hozadéka nincsen. Ha elég sokáig és elég kitartóan fejlődni próbálva csinálod, előbb-utóbb csak lesz belőle valami.

Ha elkezdted történelmi, filozófiai, filmes, sci-fi, sport, akármilyen témával és nem volt sikeres, bármikor csinálhatsz belőle bármi másikat, ami inkább érdekelheti a közönséget. Ha képes vagy feltárni és belátni a hiányosságok okait és hajlandó vagy változtatni rajtuk, váltani, máshogyan próbálkozni, akkor mindig lesz új lehetőség. Ha kellő figyelemmel és ügyességgel csinálod, akkor mindig lesz fejlődés. Ha kellően sokáig és kitartóan fejlődsz, akkor előbb-utóbb az eredményeknek is jönniük kell. Hogy mennyire gyorsan, vagy lassan, mennyire hatékonyan és mennyire jó minőségben vagy képes elsajátítani BÁRMIT, az nagyban függ a képességeidtől, a rászánt időtől, az elkötelezettségedtől, hogy milyen forrásokból merítesz és milyen alapossággal teszed ezt. Egyik tényező sem elhanyagolható. Szerényebb képességekből is sokat ki lehet hozni, ha kitartóan tanulsz, gyakorolsz ÉS megfelelő tanár felügyeli a fejlődésed. Jobb adottságokkal akár kevesebb tanulás is elég lehet, jobb információkkal, vagy jobb tanárokkal szintén gyorsabban fejlődetsz. Akár tanárok, iskolák és tankönyvek nélkül is meg lehet tanulni dolgokat, de így jóval nagyobb az esélye, hogy valamit rosszul tanulsz meg, hibásan tudsz, rossz következtetéseket vonsz le, amin akár nagyon elmehetnek a dolgok. Ez a műfaj persze nem hivatalos tudomány, nincsenek hivatalos tankönyvei és iskolái, mindenki leginkább csak kísérletezik.

"Siker alatt azt értem, hogy valami pénzt már keres belőle."

Nincsenek biztos receptek, legfeljebb nagyobb valószínűséggel működő dolgok.

A leggyorsabb pénzkereseti lehetőség, ha már van egy üzleti vállalkozásod és annak a termékeit, szolgáltatásait kezded el támogatni a blogolással, hogy jobban menjen az üzlet. Ha ügyesen csinálod, még mérhető is lesz az eredménye, hogy mennyire járul ehhez hozzá.

Nagyon népszerű üzleti forma a dropshipping, ezt is lehet ügyesen támogatni egy jól kitalált bloggal, vloggal és képes lehet akár azonnal is pénzt termelni.

Az is egy lehetőség, hogy csinálsz egy blogot, amin kb. akármilyen témában bemutatod az íráskészséged és aztán ezt referenciaként használod egy olyan munka/állás megszerzésére, ahol pont ilyen képességekkel rendelkező munkaerőt keresnek. Hosszabb távon akár erre saját vállalkozást is felépíthetsz, bár jóval nehezebb lehet.

"Akár név-, és arcfelvállalás hiányában is el lehet érni eredményt?"

Minden csak azon múlik, hogy mit és hogyan csinálsz. Lehetőség kismillió van. Ha ügyesen csinálod, bármi működhet jól. Ha nem sikerül jól csinálni, bármivel lehet kudarcot vallani.

Az üzlelti siker titka röviden: megtalálni azt a szükségletet, aminek a kielégítésére a közönséged képes és hajlandó is pénzt költeni. Utána már csak meg kell győznöd ezt a közönséget, hogy a te terméked, vagy szolgáltatásod legyen az, amiért pénzt adjanak, hogy a szükségletüket kielégítsd.

Még egy fontos gondolat az olvasásról: Az írás az olvasással kezdődik! Ahhoz, hogy írni tudj, előbb olvasnod kell.

Olvasnod kell ahhoz is hogy legyen MIT írnod, hiszen így szerzed az információkat, ebből meríted a gondolatokat, amiket megosztasz másokkal - akár idézed mások gondlatait, akár vitatod, kritizálod, feldolgozod, máshonnan közelíted meg, mindenképp inspirálódsz. Érdemes ismerni, mások mikről írnak, máshol kit mi érdekel, ki hogyan viszonyul dolgokhoz, kinek milyen téma jön be, mire hogyan reagál mások közönsége. Segít viszonyulást találni is, akár azért foglalkozol valamivel, mert másnak is bejön, akkor biztos van rá érdeklődés (nem biztos, hogy így van), akár azért foglalkozol vele, mert ha senki más nem foglalkozik ezzel a témával, akkor ha te leszel az egyetlen, biztos sikeres lesz (ez sem biztos)...

Olvasnod kell ahhoz is, hogy tudd HOGYAN írj. Érdemes ismerni, hogy mások hogyan írnak, nekik milyen a stílusuk, megfogalmazásuk, hangnemük, hogyan csomagolják a témáikat, stb. Általánosan írásban is vannak stílusjegyek, kifejezésmódok.

Pláne igaz ez arra a területre, amin alkotni akarsz. Ha verseket írsz, érdemes forgatni mások verses köteteit, ha regényt írsz, nem árt néhány regényt elolvasni, hogy mások hogyan is csinálják ezt. Ha blogot akarsz írni, akkor érdemes blogokat is olvasni. Magáról a blogolásról is (akad ilyen is bőven), meg mindenféle más témában (abban is, amivel te szeretnél próbálkozni).

Így fogod tudni, hogy mások milyen blogokat írnak, milyen műfajok, stílusok vannak a blogokon, mi hogyan (estleg még inkább miért) működik másoknál.

Persze a másolást célszerű (és nehéz is lehet) elkerülni. Nem az a cél, hogy ugyanazt, ugyanúgy csináld, mint mások. De ahhoz, hogy te másmilyet csinálj is kell valamennyire tudni, hogy mások mit csinálnak.

Aztán azt is így lehet leszűrni, hogy mik a kerülendő hibák másoknál. Ami téged olvasóként idegesít másoknál, azt érdemes lehet neked szerzőként kerülni. Bár ezzel is könnyű csapdába esni, mert attól, hogy nézőként neked sem szimpatikus, még lehet, hogy üzemeltetőként rá fogsz jönni, hogy hasznos, akár szükséges is lehet. Ilyen pl. a blogbejegyzések végén kötelezően kérdezni, lájkokért, akár adományokért kuncsrogni, vagy az írásokat ezerszer megosztani Facebookon, minenhol. Lehetnek ezek (vagy bármi más is) visszatetszőek. De ha a saját blogodnál azt tapasztalod, hogy ha kéred, csinálják, ha nem kéred, nem csinálják, akkor más nézőpontból kezded szemlélni a dolgokat...

Ugyanez igaz a videókra is. Egyrészt a vlogolás (vagy bármilyen videó készítés) is az olvasással kezdődik. Ahogy a blognál, úgy a videóknál is abban az értelemben is, hogy a videó alkotáshoz a tartalmat, ötletet, ihletet, gondolatot inspirálja az olvasás. Meg olyan szempontból is, hogy a videó készítésről, vlogolásról is tudsz információt merítetni mások videózásról szóló írásaiból.

Másrészt meg a vidózás videók nézésével IS kezdődik. Hiszen ismerned kell azt a műfajt, amiben alkotsz. Ahhoz, hogy el tudd dönteni, te milyen műfajban, módon, megoldásokkal, stb. fogsz majd videókat csinálni, neked is érdemes ismerned, mások milyen videókat csinálnak. Vagy azért, hogy tudj belőlük meríteni, inspirálódni, te is tudj olyanokat, vagy hasonlókat vagy azért, hogy tudj viszonyulni, esetleg pont másmilyeneket, máshogyan csinálni. Itt is igaz, hogy ne másolni akarj másokat, hanem saját témát, saját stílusban valósíts meg, másoktól csak inspirálódj. Persze kezdetben a tanulást az is nagyban segítheti, hogy megtanulod lemásolni mások mit és hogyan csinálnak, de tartósan ezt nem érdemes megtartani.

És persze a videóknál is igaz a másik módon is, ami az olvasásra: azért is érdemes videókat nézni, hogy magáról a videó készítésről (de akár a blogolásról is) új ismereteket, infrmációkat, tanácsokat, tippket kapj.

A siker titkához még egy tanács: Olyat érdemes csinálni, amit te már tudsz (elolvastad), téged érdekel, neked fontos, ezért foglalkoztat és van rá remény, hogy másoknak is érdekes lehet. Ezek azok a dolgok, amikről van mit írnod/mondanod és remélhetőleg kedved is lesz sokáig foglalkozni vele.

Sokak szerint olyat érdemes csinálni, amit te hiányolsz, hogy miért nincsen még, te örülnél neki tartalomfogyasztóként, ha lenne, te szívesen fogyasztanád. Magadnak, mint közönségnek csináld a tartalmat, aztán találd meg vele a hozzád hasonló érdeklődésű embereket, akiket szintén érdekelhet, értékelhetik azt.

Ezt érdemes párba állítani azzal, hogy megpróbálod (akár már a legelején) kitalálni azt is, hogy ez milyen közönséget vonzhat? Üzletileg ez a célközönség neked hogyan, mivel válhat megtérülő piaccá? Milyen terméket, szolgáltatást, ajánlatot tudnál nekik adni, hogy tőlük pénzhez juthass, vagy milyen alternatívák vannak, kinek, hogyan lehetne majd a jövőben az ő figyelmüket, érdeklődésüket hirdetések célközönségeként értékesíteni?

Ezt már csak azért is érdemes már az elején megtenni, mert irtó nagy pofonokba bele lehet futni vele, ha rosszul méred fel a közönséged. Pl. ha van egy szakmád/terméked és új ügyfeleket próbálsz szerezni a videókkal, akiknek el tudod azt adni, akkor nem biztos, hogy szerencsés olyan közönséget építened a blog köré, akik nem vevői a szolgáltatásaidnak, még nagyobb melléfogás lehet, ha elkezdesz a blogn megosztott tudással konkurenciát kinevelni magadnak anélkül, hogy neked is volna üzleti modelled rá, hogy a tanításukból bevételt tudj csinálni.

Akik olyan témát választanak, ami nem érdekli (eléggé?) az alkotókat, általában hamarabb belefáradnak, belefásulnak, könnyebben megunják és feladják. Pláne, ha még a bevétel és siker se jön össze, ami miatt talán érdemes volna tovább csinálni akkor is, ha magában a kedv már nem kellően ösztönző ehhez...