Nagyon szomorú vagyok, hogy egy munkahely nem sikerült, megtalálom még a helyemet valahol?

Nos sikerült volna majdnem egy munka a kedvenc helyemen ahol régen suliban voltunk gyakorlaton csak nem tudtam volna megoldani a bejárást sajnos sehogy.

Rá tett a kalappal, hogy 3 műszakos és a hirdetésben az állt, hogy 2-3 műszak de náluk elvileg csak 3 van ami nem annyira gond csak átvertem éreztem magam. Mármint azt hittem lehet akkor 2 műszakot is vállalni de nem. Meg 3 műszak nem gond ha nem kellene órákat utazni mellette. A reggeli műszaknál 2-kor kellene kelnem, hogy elérjem az éjszakai buszt és beértem volna épp kezdésre.

Sajnos nem kalkuláltam be az ilyen korai kezdést. Utána persze 8 óra dolgozás meg a hazaérés lett volna fárasztó és utána a váltás délutánba meg estébe. Bárhogy is nézem sehogy se lett volna megoldható és nagyon bánt, hogy lett volna esélyem de nem tudom megoldani a bejárást és átverten érzem magam a hirdetés miatt is. Pedig nagyon szerettem azt a helyet, sokszor megemlítettem azt a helyet az életemben eddig.

Azóta persze keresek munkahelyet, csak félek nem leszek ott olyan boldog mint ott, bár lehet ha megtapasztaltam volna a 3 műszakot akkor lehet nem is kedvelném igazán, mert sokáig azt amúgy se tudnám szerintem.

Legalább az vigasztal, hogy elmehettem oda ismét és emlékeztek rám, én is emlékeztem a helyre.

Végül is része voltam legalább és még ha nem is dolgozok ott akkor is egy része volt az életemnek.

Szerintetek találni fogok még olyan munkahelyet ahol ilyen hozzá állással fogok indítani?

Igazából utána gyakorlat után találtam is egy klassz helyet, de elrontottam a bénázásaim miatt de szerettem azt is.

Mostanában nem adok esélyt más munkahelynek, mert ide húzott az eszem de sajnos muszáj elengednem örökre.

Most olyan munkákat néztem ahova szívesen mennék csak félek, hogy nem lesz olyan jó mint a másik bár igaz a gyakorlati időszak és ha rendesen dolgoztam volna teljesen más szóval lehet csak nagyon hiányzik az az időszak.