A munkahelyen kiutálnak, velem van a baj?

Mindig is elég csendes és zárkózott voltam, ennek az oka részben az, hogy már sokat csalódtam az emberekben és sok idő kell, hogy megnyíljak valakinek. És hát ezen egyáltalán nem segít pár munkatársam viselkedése...

Amikor pár hónapja ide kerültem, egy másik, kb. korombeli emberrel kellett egy helyen dolgoznom, aki szintén akkor kezdett, mint én. Rajta már akkor észrevettem, hogy nem vagyok neki szimpi, amikor próbáltam beszélgetést kezdeményezni vele (amihez egyébként nagyon durván ki kellett lépnem a komfortzónámból), flegmán válaszolt, meg nem is kérdezett vissza, szóval inkább feladtam és konkrétan szó nélkül dolgoztunk egymás mellett.

Ő közben jóba lett pár idősebb munkatársunkkal is, akik munka közben gyakran oda jöttek hozzá beszélgetni és sokszor a fülem hallatára mondták neki, hogy menjen már ki velük cigizni vagy induljanak el hamarabb a szünetre, engem meg hagyjon ott, majd én egyedül befejezem az adott feladatot, meg ilyenek.

Volt, hogy ezekkel az idősebb barátnőivel kellett együtt dolgoznom és amikor megkérdeztem valamit, amit nem annyira értettem, vagy csak nem voltam benne biztos, jól csinálom, flegmán annyit mondtak, hogy minden le volt írva az oktatásban. Mellesleg ez amolyan "nyílt titok" nálunk, hogy senki nem az oktatóanyagból tanul, ha új helyre kerül, hanem úgy, hogy akik ott szoktak dolgozni, megmutatják az új embernek, mit kell csinálni. Volt, hogy maga a főnökünk mondta, hogy megcsinálja helyettünk az oktatóanyagot és mi addig tudunk dolgozni. Nekem is volt, hogy be kellett valakit tanítanom és én is mindent normálisan megmutattam meg elmagyaráztam, nem csak flegmán annyit mondtam, hogy "hát ott volt minden az oktatásban"..

Egy pár hete észrevettem, hogy amikor bemegyek és köszönök mindenkinek, ez a pár munkatársam nem is köszön vissza, néha, ahogy meglátnak, összesúgnak és vihognak. Olyan is volt, hogy pl. vettem egy új fülbevalót vagy sminket viseltem (egy egyszerű, egyáltalán nem kihívó smink volt, szemhéjtus meg szempillaspirál volt rajtam és ennyi), és hallottam is, hogy az egyik öregasszony mondja a többieknek, hogy "nézzétek má'.." és a többit nem hallottam, de gondolom valami olyasmit mondott, hogy hogy kicsíptem magam vagy valami és mindannyian rám néztek, aztán vissza egymásra és elkezdtek röhögni. Arra is volt példa, hogy mentünk ki szünetre és én mentem elöl, ők meg pár m-rel mögöttem és egy picit megbotlottam, erre elkezdtek visítani mögöttem a röhögéstől. Másokat is szoktam látni botladozni néha a munkahelyen, mert ilyen műviaszból vagy miből készül a padló, a cipő, amit bent kell viselni meg ilyen gumis talpú és így rátapad úgymond a padlóra, szóval...ja, könnyű megbotlani rajta, de valahogy én nem kapok röhögőgörcsöt ilyenkor.

Beszéltem a főnökömmel erről és átrakott egy másik helyre, ahol egy normális munkatársammal dolgozok együtt, vele el is tudok beszélgetni, de attól még zavar, hogy a műszak kezdetekor minden nap látom, hogy az a pár ember nevet rajtam, meg fejeket vágnak, meg ilyesmi. Meg amit nem értek, hogy van néhány munkatársam, akikkel ugye jól kijövök, de ők pl. azzal a pár emberrel is, akik úgymond kiutálnak, szoktak beszélgetni meg úgy vettem észre, jóban vannak velük. Pl. aki nem akart betanítani, hanem azt mondta, le volt írva minden az oktatásban, mindenki mással ilyen mézes-mázosan beszél, csak velem bunkó. Amikor még oktatásra jártunk, párszor beszélgettem vele és akkor velem is kedves volt, akkor kezdett el bunkózni, amikor elkezdett barátkozni azzal az emberrel, akivel először együtt kellett dolgoznom.

Szerintetek velem lehet a baj?