Mit csináljak ha megcáfolnak? Ezzel hazudósnak minősitve?

Jól látod, ezt valóban úgy hívják, passzív-agresszív viselkedés. Úgy rendezik be a színpadot, hogy elérjék, amit akarnak, de a végén nem lesznek érte elszámoltathatóak. Ha számonkéred, akkor te leszel agresszív, túlérzékeny, akármi. Tipikus.

Amit mindenképp el kell kerülni, hogy belemenj a játszmákba. Ez nagyon nehéz, de van két ökölszabály:

1: semmiképpen ne beszélj róluk, csak magadról. Ne mondd azt, hogy megsértődtek, mert akkor azt mondják, hogy nem. Ha erőlteted, akkor te leszel az erőszakos, aki azt hiszi, jobban tudja mások mit gondolnak, mint ők maguk.

Helyette mondd azt, hogy nem tudod eldönteni, mikor kellesz és mikor nem, és ez téged nagyon zavar. Ezzel nem tudnak majd vitatkozni, maximum elterelik a témát, de akkor te makacsul visszamehetsz, hogy oké, de neked szükséged van a kiszámíthatóságra, hogy el tudd dönteni, mikor van rád szükség.

Lehet, hogy ilyenkor elkezdenek kinevetni, hogy jaj, de kis aggódós vagy hasonlók. Soha ne állj bele, inkább bólints rá, hogy lehet, hogy az vagy, de sajnos ettől még ugyanúgy szükséged van erre. Ennél kegyetlenebb leszerelés egyszerűen nincs. Akármit próbálkoznak, nem tudnak eltéríteni, kibillenteni. El fognak fogyni, nem marad semmi a kezükben.

2: érvelés helyett kérj. Ha megpróbálod őket meggyőzni, hogy mennyivel jobb lenne, ha lenne egy beosztás, akkor azt mondják, hogy jaaj, nem kell az, minek az. És akkor itt neked azt kell bizonyítan, hogy kell. Valószínűleg egy csomót tepersz, és ha nem tudod meggyőzni őket, akkor nem csinálnak semmit.

Ha viszont megkéred őket, hogy te szeretnél egy ilyet, és lennének szívesek a te kedvedért ezt megcsinálni, ott sokkal kevesebb mozgástér van. Nem arról beszélünk, hogy jobb lenne-e, hanem te kértél valamit, és nekik kell megindokolni, miért nem fogják megtenni.

Ha azt mondják, hogy ó, nem kell az, minek, akkor nem kell indokolnod, csak mint a törött lemez, visszamégy az elejére és újrakezded: értekek, de engem tényleg zavar, hogy nem tudom eldönteni, mikor kellek, megértem, hogy neked nagy erőfeszítés, de a kedvemért megtennéd?

Ha nem sikerül átvinni, semmi baj. Ha legközelebb megint b.sztatnak, szépen elölről kezded: tudjátok, a múltkor említettem ezt a beosztás dolgot, látjátok, pont azért kértem, mert megint nem sikerült eldöntenem, mikor kellek, és ez tök rossz.

Az egódnak rohadt kellemetlen lesz először, hogy nem reagálhatsz a szemétkedésre meg a hülye játszmákra. Viszont az a durva, hogy ezt két-három alkalommal végigcsinálod velük, meg fogják tanulni, hogy nem tudnak rajtad fogást találni, és rá fognak jönni, hogy maguknak csinálnak plusz munkát, ha veled játszmáznak.

Kérj minden utasítást, feladatbeosztást írásban pl email-en.

Azt utólag nem lehet letagadni. Ha nincs írás róla az már a főnökeid, munkatársaid baja lesz.

Ha nagy a sz*rkeverés, nem hajlandóak írásban utasítást adni (mert nem akarják hogy nyoma legyen), akkor érdemes másik munkahelyet keresni.

Ha a főnök azt mondja, hogy nem volt sértődés, te miért mondod, hogy volt?

Nem kell a segítséged, akkor örülj neki. Én nem kuncsorognék azért, hogy plusz feladatot kaphassak.

A főnök dolga beosztani a munkát, nem a dolgozóknak egymás között. Erről ez a véleményem.

Ilyenekkel mindent írásban, emailezésben kell megbeszélni. Ha valamiről szóban volt a döntés, akkor azonnal, amint lehet, emlékeztető emailt kell írni.

Ezzel tudod védeni a seggedet. De ha extrém mértékeket ölt, akkor ki kell lépni egy ilyen heylről.

"Amikor korábban témába boztam hogy írásban legyenek meg az ufasítások ezen maga az igazgató akadt ki hogy mi az már hogy én nem hiszek a csopveznek ha szóban mond valamit es nekem írásban kéne benyújtani?"

Azt mondtam volna, hogy ez nem hit kérdése, csak ha valamire utólag másképp emlékszik két ember, jobb, ha utána tudnak nézni, miről volt szó pontosan.

Ha erre nem hajlandóak, akkor egyébként én minden szóbeli utasítás után írnék egy e-mailt a csopveznek, hogy "akkor te most engem erre és erre utasítottál, ilyen határidővel". Esetleg másolatként még valahová elküldeném, mondjuk az összes kollégának. :-) Aztán ha utólag valaki mást mond, csak vállat vonnék, hogy ott az e-mail, akkor frissiben leírtam, akkor senki nem jelzett vissza, hogy rosszul értettem.

Amúgy tényleg ócska cég lehet ez. Én is azt nézném, hova lehet innen elmenni.