Munkakeresésnél a szerencse mennyire mérvadó?

Szerintem kell valamennyi szerencse is azért. Például a protekció is szerencse. Én is azt tapasztaltam, hogy több éves tapasztalat kell mindenhová, mert nem szívesen kínlódnának egy olyannal, aki még semmit sem tud.. Pedig ő is megtanulná a munkát.. Valamint hogy máshogy szerezne valaki munkatapasztalatot?

Ma voltam interjún, ahol az érkezési sorrend számít.. Első voltam, bár így is szeencse kell, hogy én kapjam meg az egyik állást.

Pár hónap után már nyavajogsz?

Amikor téged legalább behívnak, ráadásul nem is csak első körre?

Valamennyire az...

Ha nincs protekciója az embernek, akkor bizony szerencse kell, hogy épp egy olyan munkaadó hívjon be, aki szimpatizál veled. A tudás vagy tapasztalat is kevés...

Én több helyen voltam, vagyis csak olyan állásra jelentnkeztem, amit biztosan el tudnék végezni, kisujjamból vágom. De hiába... egyik helyen az interjúztató csajról sütött az irigység, hogy szebb a hajam, mint az övé (folyton a hajam bámulta...), másik helyen a kövér izzadós kétgyerekes anyuka interjúztatott, és nem hitte el, hogy nem fogok én is elmenni szülni, stb... Szóval kell szerencse, hogy épeszű interjúztatóval hozzon össze a sors.

Szerintem elhanyagolható, ha van egy normális szakmád amihez értesz is és emellett talpraesett is vagy!

Én tavaly végeztem mérnökinfón, 4 napon belül már volt állásom nettó 240 ezer + cafetéria.

Most fogok váltani, mert Németországba szeretnék kiköltözni, már e-mailen folynak a tárgyalások, de úgy néz ki 2 hét múlva repülök Münchenbe egy személyes interjúra. Fizetés olyan 3800-4500 euró között, nem tudom mennyire számít ez jó fizetésnek, de ahogy nézegettem az árakat, nekem tetszik + még csak 1 év szakmai tapasztalattal rendelkezem, vagyis nőni fog ez az összeg még

Szóval a lényeg:

tudás > jó szakma/diploma > tapasztalat > talpraesettség > jó benyomás > szerencse

Szerintem minél képzettebb vagy, minél jobb a nyelvtudásod, minél jobbak a képességeid (gondolok itt a kommunikáció pl.), egyre kisebb mértékben.

Illetve itt az olyan képzettségre és nyelvtudásra gondolok, ami keresett.

Utolsó két hozzászóló: Egy állami cég egyik igazgatójához nyertem pályázatot. Közben más, sokkal rosszabb helyekről annyit sem írtak vissza, hogy búúú.

Ehhez viszont volt egy szuper önéletrajzom (nagyon jó fogalmazással és nagyon jó, szakmába vágó előző munkahelyekkel, elmondom, hogy a helyettese nem is értette mit keresek ott és a felvételem ellen volt). Később láttam a táblázatot (a "saját" gépemen, hogy még kik jelentkeztek. Két jogász végzettségű hölgy (közalkalmazotti helyre gondolj, fizu is olyan) és más, magasan kvalifikált munkavállaló. Rajtam kívül a többi több mint 300 (!!) jelentkezőből senki nem ment oda személyesen (a kiírás úgy szólt, hogy személyesen vagy postán lehet leadni az önéletrajzot) és néhányan egy oldalas önéletrajzot adtak be (4-5 előző munkahelyük volt).

Lehet, hogy valahol már eleve mínusszal indulsz a többiekhez képest. Az indok lehet a túlképzettségtől vagy a túlzott proaktivitástól kezdve bármi.

Nem túl rég volt itt egy kérdés az AC interjúkról. Érdemes megkeresni.