Mit tudnék csinálni, ha ilyen szerencsétlen vagyok?

22 éves vagyok, és egyszerűen nem érdekel semmi, nem ismerem saját magam sem. Ez fakadhat abból is nincs egy értelmes hobbim, amivel el tudom tölteni az időmet.

Próbálok munkába állni már 2 éve, de egyszerűen nem tudok meggyőző lenni állásinterjúkon, amikor megkérdezik például, hogy mi érdekel engem vagy mik a terveim a jövőben. Általában őszintén megmondom, hogy ez a helyzet, semmi nem érdekel.

Nyilván ez egy elég rossz referencia, nagy valószínűséggel ezért sem sikerül elhelyezkednem.

Érettségin kívül nincs egyéb végzettségem, pedig 2 szakmát is elkezdtem, de a végére annyira nem tudott lekötni, hogy nem bírtam befejezni...fizikai munkától meg irtózok. Tudom, ez is egy rossz hozzáállás, mert túl sok választásom nincs, de én azt vallom, hogy akkor tud az ember jól és eredményesen dolgozni, ha szereti, kedvét leli abban, amit csinál.

Csak ugye ezzel a gondolkodással jelenleg egy olyan paradoxon alakul ki, hogy a számomra legtökéletesebb munkát akarom megkeresni, de magamat nem ismerve azt sem tudom, mi lenne ez.

Az is lehet, hogy csak önbizalomhiányom van, és nem bízok eléggé abban, hogy valamit meg tudok csinálni?

Egyenlőre szüleim eltartanak, de azért kínosnak érzem a dolgot, szeretnék saját lábra állni. Ha valami csoda mód "megvilágosodnék" abból a szempontból, hogy rájövök, mi érdekelne, szívesen elmennék még tanulni, csak tényleg nem szeretnék még 1-2 évet a szülők nyakán lenni.