Kezdőoldal » Emberek » Munkahely, kollégák » Mit tegyek, ha alig lelem...

Mit tegyek, ha alig lelem örömöm a munkámban, és kényszernek érzem, hogy bejárjak?

Figyelt kérdés

Pedig igazán okom sincsen rá, mert az előző munkahelyem után, amit egy áskálódó kolléganő miatt hagytam ott, ez leányálom: a kollégák kedvesek, egy kivételével mind szimpatikus, és az épület+környezet is nagyon szép... De mégis, szinte csak vonszolom magam, a napi rutinom, hogy kihúzzam ebédig, és aztán a hazamenetelig. Próbálom megtalálni a jó oldalát (van is szerencsére), de úgy érzem, nem az én műfajom "vadidegen" (hisz' mégis csak azok) emberek között tölteni a napjaim legértékesebb részét. Nem lusta vagyok, mindig jól tanultam, a vizsgákra felkészültem rendesen stb-stb., de az ilyen fajta megkötöttséggel gondjaim vannak. Hiányzik a szabadság, a tér, az pedig külön nyomaszt, hogy sok a munka (ezek zömében sajnos olyan munkák, amiket meg kell csinálni, de senki nem szereti), mert kevesen vagyunk a munkahelyen, és így kevés ember között oszlik el a sok teendő, folyton elmondják, mennyire sok feladat vár még ránk stb-stb., és ráadásul ez utóbbi ok miatt a szabadság oroszlánrészét is a zárva tartás alatt kell kivenni.

Váltásra most nincs lehetőségem, mert bár borzasztóan sz.rul keresek, ez a kevés pénz is kell.

Aki volt már hasonló helyzetben, hogyan lábalt ki belőle? Pszichológus vagy vmilyen hasonló szakember vajon segíthetne? Sajnos fáradt is vagyok, ha rajtam múlik, este 9-kor már bedőlök az ágyba...



2016. jún. 20. 19:01
1 2
 11/15 A kérdező kommentje:

Kedves Utolsó, akkor Neked is kitartást! :( ... Hát épp ez az, ... hogy ez a munkahely az előzőhöz képest leányálom, mégsem találtam meg a számításaimat, és lassan komolyan attól tartok, hogy bárhol is dolgoznék, boldogtalan lennék. Vannak hobbijaim, de egyik se olyan, amelyikből megélhetnék. Sőt magamból kiindulva, ha vmelyik hobbimból kenyérkereső tevékenység válhatna, azt megutálnám.

Egyszerűen a kényszerrel van gondom, meg - ahogyan Te is írtad - a bezártsággal. Ha a tanulásból - ami ugyebár magányos tevékenység - meg lehetne élni, én inkább egész életemben tanulnék... És bár ez alapján úgy tűnhet, hogy antiszociális vagyok, ez sem igaz: csak egyszerűen én akarom megválogatni, kikkel találkozom és mikor.

Őszintén irigylem azokat az embereket, akiknek a munkájuk a hobbijuk és örömüket lelik benne... De Neked - ha tudod, mivel foglalkoznál szívesen - remélem, még nem késő. Igaz, hogy tanárnak vagy óvónőnek lenni nem lehet "csak úgy", de hátha van olyan OKJ-s vagy estin/levelezőn végezhető képzés, amivel gyerekekkel foglalkozhatsz (már ha jól értem, hogy végül is a célod ez). Mostanában hallani pl. pedagógus asszisztensekről is, bár azt nem tudom, ilyen végzettséget hogyan lehet szerezni... De mindenesetre kívánom, hogy találd meg a Neked tetsző szakmát! :)

2016. jún. 24. 08:00
 12/15 anonim ***** válasza:
Keress olyat amit szeretsz és nem fogsz így érezni. Az előző munkahelyemen ugyanezt éreztem. Voltak céljaim de már az sem volt elég. Jól kerestem az sem motívált már. A felettesem 5 percenként csesztetett. Alig volt szünetünk. Volt hogy pisilés közben ettem a wc-n ülve mert már csak annyi időm volt. Szünetben a cigifüstöt kellett szagolnom. 20 emberből 17 cigizett! Egyszer majdnem meg is fulladtam mikor 6-an a padon egyszerre rágyújtottak! Minden héten két embert kirúgtak. Kánikulában nem volt plussz szünet. Se víz. Aki szólt kirúgták. Stresszes volt. Otthagytam. Ja és egy idő után nagyon lassan telt az idő. Akkor jöttem rá hogy utálom és keresnem kell mást.
2016. aug. 6. 17:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/15 A kérdező kommentje:

Utolsó: és sikerült olyat találnod, amit szeretsz? Mert nekem az a legnagyobb bajom, hogy alapvetően introvertált vagyok, és szorongó, szeretek a hobbijaimba menekülni, de egyik hobbim se olyan, amiből meg lehetne élni. És innentől kezdve zsákutca, mert ha azokból nem lehet megélni, akkor csak olyan tevékenységek maradnak, amikből igen, viszont nem szeretem őket.

Volt már így vki? ... Mióta a kérdést kiírtam, pszichológushoz is bejelentkeztem, de most nyári szabadság miatt csúszik a dolog: több hét, mire felhívnak majd időpont-egyeztetés miatt, és még akkor sem biztos, hogy kaphatok olyan időpontot, ami összeegyeztethető a munkámmal. :(

2016. aug. 7. 08:22
 14/15 anonim válasza:

Szia!

Régi kérdés, esetleg itt vagy még és olvasod kérdező?

2017. febr. 7. 19:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/15 A kérdező kommentje:

Szia!


Igen, itt vagyok, véletlenül épp felnéztem...

Ugyanott dolgozom, ahol a kérdés kiírásakor, és időközben egészen megszerettem + belejöttem. :) Egyetlen hátránya csak, hogy gyakorlatilag itt élem az életemet, a munkarendem kicsit fárasztó, és a magánéletem emiatt (is) egyáltalán nem alakul. Szingli vagyok ezer éve :( , és itt alig van esélyem ismerkedni.

Miért kérdezted egyébként, hogy még itt vagyok-e?

2017. febr. 22. 18:06
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!