Hová fordulhat a munkavállaló panasszal?

összepakolsz és a kijárat fele veszed az irányt, majd mielőtt kilépsz dobsz egy hello-t. Vagy azt se.

Email-ben otthonról téjákoztatod a céget.

Szívesen.

Nekem ilyen volt a volt főnököm.

Egyik napról a másikra hagytam ott.

Szia! A munkaügyi hatósághoz. Bár a munkaügyi hatóság minden esetben maga dönt arról, indít-e eljárást egy konkrét ügyben, a panaszosok bejelentései nagy segítséget jelentenek munkájukhoz. A bejelentés akár névtelen is lehet, de fontos, hogy megállapítható legyen belőle, hogy pontosan melyik munkáltató ellen emel panaszt a bejelentő (név, székhely), és mi a feltételezett jogsértés. Egy ilyen bejelentésre a munkaügyi hatóság tehát nem köteles lefolytatni az ellenőrzést, de minél pontosabban tartalmazza a fenti adatokat, annál valószínűbb a hatóság fellépése.

Ha a munkavállaló a jogsértésért anyagi ellentételezést is érvényesíteni kíván, a megyei szinten működő közigazgatási és munkaügyi bíróságokhoz kell fordulnia. Tény, hogy a bírósági eljárások sok időt vesznek igénybe, azonban munkavállalói szempontból az már nem igaz, hogy minden esetben költségesek is. Az ún. munkavállalói költségkedvezmény alapján ugyanis azok, akiknek havi távolléti díja 2013-ban kb. 426.000 Ft alatt marad, a munkaügyi perben teljes illeték- és költségmentességet élveznek. A bíróság előtti igényérvényesítésnek így a legtöbb esetben közel sincs akkora anyagi kockázata, mint ahogy az a közvélekedésben megjelenik. A munkavállalói költségkedvezményre már a keresetlevélben kell hivatkozni.

Emellett tudunk kell, hogy a munkaviszony megszüntetésének jogszerűségét, illetve a munkaviszonnyal összefüggésben okozott károk megtérítésével kapcsolatos igényt csak bíróság bírálhatja el. A keresetlevél beadása azonban nem jár azzal, hogy egyszer és mindenkorra kizártuk a megegyezés lehetőségét. A feleknek a per folyamán is lehetősége van arra, hogy vitájukat egyezséggel zárják, amelyet – ha az megfelel a jogszabályoknak – a bírósággal is jóváhagyathatnak. A bíróság által jóváhagyott egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint a bírói ítéletnek.

A bíróság előtti eljárásnál fontos tényező még a keresetindítási határidő. A munkaviszonnyal kapcsolatos igényel általában 3 éves elévülési időn belül érvényesíthetőek (pl. az elmaradt munkabér), ám egyes kérdésekben a Munka Törvénykönyve 30 napos keresetindítási határidőt ír elő. Így a munkaviszony megszüntetésével, egyoldalú munkaszerződés módosítással, fizetési felszólítás, fegyelmi határozat, vagy a referencia igazolás értékelésének vitatásával kapcsolatos perekben a nyilatkozat közlésétől számítva 30 napunk van eldönteni, hogy bíróság elé visszük-e az ügyet. Ezeket a határidőket azért érdemes pontosan ismerni, mivel a munkáltató megegyezési kedve is ugyancsak alábbhagy, ha a munkavállaló lekésett a bírósághoz fordulás lehetőségéről.

Remélem tudtam segíteni!