Fiúk férfiak, nők lányok? Akik külföldön vállaltak munkát leírnátok a tapasztalatokat? Főként Ausztria érdekelne de bármelyik ország szóba jöhet.

Először 19 évesen voltam angliában fél évet. De megriadtam és haza jöttem.

Majd 22 évesen mentem ki ismét. Nő vagyok. Egyedül mentem ki egy baratnőmhöz akinek mikor fél évet kint voltam én segítettem kimenni. Két és fél évet voltam kint.

Érettségim van csak, jobban mondva csak arról van papírom.

Szinte semmit nem beszéltem angolul. Azokon a szavakon kívül amiket itthon kinéztem magamnak. Mint igen, nem, nem értem, sajnálom, az én nevem, hány éves vagyok.

Vidékre kerültem a híres black country területére. Őket nagyon nehezen értettem. De türelmesek voltak. Ha valamit nem értettem mondták másképp, elmutogatták ha kellett. Angol meséket kezdtem el otthon nézni.

Egy üzemi pékségbe dolgoztam mint sima gyári betanított munkás, majd mint gépkezelő, majd mint teamleader (csoportvezető). Persze ezt mind az angol tudásom gyarapításának köszönhetem.

Szerettem kint élni csak nagyon nehéz volt a család nélkül, teljesen egyedül szinte. Hiszen barátnőmnek ott volt a kislánya, így alig találkoztunk.

Nehézség? Én azt mondanám erre, hogy bizonyítani kellett, hogy tényleg akarod, tényleg ott akarsz élni.

Viszont a legnagyobb problémáim, elfelejtettem venni hajbalzsamot vagyéppen nem engedtek haza látogatóba mert sok volt a munka. Az emberek nagyon kedvesek voltak, főképp az angolok. Ott hagyták élni az embert.

Sajnos családi okok miatt haza kellett költöznöm. De vissza megyek még. Engem rabul ejtett.

Remélem tudtam segíteni.