Mi a véleményetek?

A cég ahol dolgozom, több részlegből, kirendeltségből áll. Egyik osztályról áthelyeztek hozzánk egy kolléganőt, akitől az ottani főnöke azért "szabadult meg", mert az gyakori hiányzásai már "betették a kaput" nála: mindig másoknak kellett helyettesíteniük.

Nálunk is gyakran táppénzre megy, ha nincs éppen táppénzen, szabira megy. Nem kifejezetten fiatal már, így meglehetősen sok nap szabadság is jár neki.

A behízelgő modorával viszont sikerült elég sok kollégát megnyernie (nyalizás), én mondtam neki, nálam ez nem nyerő, szerintem a rátermettség, a tudás számít és persze a megfelelő munkavégzés (lógásmentesség). A főnököknél is "benyalta" már magát.

Én vagyok az, aki a mi kirendeltségünkön kell, hogy helyettesítsem, de már nagyon elegem van belőle. Szabira sem tudok menni, egyre jobban elfáradok.

Hosszú idő után "kegyeskedik" visszajönni dolgozni, két munkanap után elkéri magát szabadságra.

Jó előre lefixálja, hogy ő fog menni szabira a szombati munkanapokon (közalkalmazottak, irodisták vagyunk), továbbá, a szabadságrameneteleivel hosszabbítgatja a hétvégéket is.