Hogy a francba lehet ezt kibirni épp ésszel hogy nem adnak nekem munkàt sehol?

Mi a szakmád? Hány éves vagy? Az ország melyik részén laksz?

Szívesen segítünk, de ilyen kevés információval nem lehet.

Tényleg írj több infót magadról, hátha tudunk tanácsokat adni.

Mi a legmagasabb végzettséged? Van valami, amiben szerinted jó vagy, tehetséges vagy? Nincs lehetőséged olyan szakmát tanulni, amivel esélyesebb munkát találni?

Ha jelentkezel állásokra, melyik szakaszban buksz el? Már vissza se jeleznek, vagy interjúkra be szoktak hívni?

Ha be sem hívnak, akkor az önéletrajzodat nézesd át valakivel, hogy nincs-e benne valami nagy hiba vagy hiányosság, ami miatt mindenki félredobja a jelentkezésedet.

Ha interjúra behívnak, csak végül nem téged választanak, akkor valószínűleg nem tudod elég jól "eladni" magad, rosszak a kommunikációs képességeid, de ezen hidd el, lehet fejleszteni! Vannak már kifejezetten erre szakosodott trénerek, akik gyakorolják veled az interjút, megmondják, milyen kérdésre milyen választ "illik" adni, hogy kell jó benyomást kelteni, hogy kell felöltözni, köszönni, stb. egy interjún. Ha nem is akarsz rögtön fizetős trénerhez menni, rengeteg cikk van erről az interneten, vagy youtube-on is vannak tanácsadós videók.

Totálisan ugyanez van velem is. Itthon ülök a magányban, és semmi nem történik. Életem nincs. Legutóbb elmentem egy szaros gyári munkára állásinterjúra, 100 százalékos lett az írásbeli és gyakorlati teszt, és mégsem vettek fel. Ilyet kérdeztek tőlem, hogy fel fogok-e tudni kelni, meg mi a garancia, hogy nem hagyom ott a céget rövid távon és megyek ki külföldre. Nem tudtam mit mondani, így csak annyit vágtam rá, hogy nem szeretnék jelenleg külföldön dolgozni, és már nagyon szeretnék dolgozni. Nem vettek fel, mondván nekik megbízható ember kell. Kiket vettek fel? Nyugdíj előtt álló 50-es éveik végén járó nőket, illetve pályakezdő csajokat. Engem meglett férfit, akinek már volt munkaviszonya, sőt ebben a munkakörben is, elutasítottak. Beadtam egy csomó helyre az önéletrajzom, semmi. Most van egy cég a közelben amiben nagyon bízom, de az sem egy álom meló, ilyen bruttó 200 ezres fizetés max, de már bő 1 hete beadtam és még semmi. Ha ez nem jön össze, akkor meg kell emberelnem magam és kimenni külföldre. Nagyon nem szeretnék, mert már voltam kint és tudom milyen, de itthon teljesen tönkre megyek. Már semmi életem nincs. Tanulnék is valamit, de az OKJ és egyéb szakmát szart sem érnek, hisz nem tanítanak meg semmire. Egyetemre meg már túl idős vagyok, ha találnék munkát is, levelezőin sem tudnám elvégezni, mert vidékről lehetetlen összeegyeztetni mondjuk egy gyári munkával, más meg nagyon nincs itt. Elköltözni megint csak elég necces, olyan helyre ahol van is munka, mondjuk egy Budapest vagy Nyugat-Magyarország, borzasztóan magasak az albérletek. Rezsivel együtt simán 100-120ezret kifizetnék, plusz a közlekedés, kaja, és semmim nem maradna, lehet még a szülőknek kéne bepótolni. Az meg már milyen lenne? Semmi értelmét nem látom. És akkor jön a Mamahotel szöveg...

Totál megértelek.