Szerintetek is visszatetsző, amikor egy munkahely csapatnak tekinti magát?

Ahol erőltetik (pl. hogy adj be a kolléga szülinapjára egy ezrest, aki amúgy se onnan akar nyugdíjba menni és akivel a büdös életben nem beszéltél egy sziánál többet) az nagyon is visszatetsző.

Ha viszont mindenki hosszú távra tervez, vllvetve dolgoznak, segítik egymást kibontakozni és hogyha gáz van, ki lehet venni hirtelen szabit (netán szemet huny a főnök egy fél anp fölött), az a közösség tényleg tekintheti magát csapatnak.

Ez nagyon jó dolog abban az esetben, ha megvan a csapatszellem. De erőlködni nem kéne ezen szerintem, csapatépítő tréningek stb. képmutatás felsőfokon. A már fent említett családi vállalkozást, barátokkal együtt létrehozott céget én is preferálom, és az működik is mert ott van egyfajta összetartó erő, amit nem kell erőltetni, lehet közösen menni nyaralni meg bulizni, hiszen egy összeszokott társaság vagyunk. De amikor ezt megfordítják, hogy elmegy a társaság egy hétre közösen valahova és akkor majd kialakul a csapatszellem, ezt hülyeségnek tartom. Vannak emberek akiket utálsz, de elviseled őket mert muszáj, ez rendben van. De soha az életben nem lesz köztetek olyan összhang, mint a haveroddal akivel nulláról indítottál egy vállalkozást.

Ha hatékonyabban össze akarsz dolgozni valakivel, odamész és megbeszéled vele, hogy miként lehetséges ez, ezt nem feltétlenül segíti elő, ha a főnököd elvisz titeket három napig golfozni borozgatás közbe, amikor lehet mindketten utáljátok a golfot is meg a bort is... Bár a céges honlapon jól mutatnak a "csapatépítő tréning" fotók az erőltetett mosollyal.