Beszéljek a szüleivel, vagy ne?

Altalaban a tarsasag az oka.rossz baratokat talalt.

A diakok altalaban akkor huznak a rossz tarsasagok felé mikor alacsony az önbizalmuk es nem érzik magukat otthonosan a jo tarsasagokban.

Valamint a közösségi elvek valakikhez tartozni egy nagyon jelentös lepcsö a sulisok életében amikor önmagukat keresik. Kiprobalnak mindent.szélsöségeket is. Majd felnöve elhagyjàk es normalisak lesznek.

Ilyenkor nehezebb a gyerekekkel a szülönek is. De vannak tanàcsok pl Bagdi Emökének is van erröl elöadàsa

Én is osztom az első véleményét. Ha már felnőtt, akkor saját maga döntse el mindenki, hogy mit szeretne. Ha Neki ez jó, akkor az az Ő dolga. És így van, csúnyán kifejezve tényleg semmi közöd hozzá.

Ha szeretnél Neki segíteni, akkor segíts Te, ha nagy a felelősséged úgy érzed, ne pedig a szüleihez menj, mert lehet, sőt biztos, hogy csak rontanál a dolgokon. Hiszen nem tudhatjuk, hogy mi áll a drogozás hátterében. Nem biztos, hogy csak az a bizonyos társaság, más részt pedig nem lehet tudni a szülők reakcióját. Ki tudja, lehet hogy elpaterolnák otthonról. Mert hogy sajnos van rá példa napjainkban nem kevés, még mindig, amivel részben egyet is értek.

Szóval egy szónak is száz a vége, szokták mondani... Segíts Neki Te. Kérj tanácsot szakembertől, és kész. De ha Ő nem akar megváltozni, akkor én hagynám a fenébe. Nem a Te dolgod, elvégre is. Az Ő élete, és saját maga mindenki azt csinál, amit szeretne.

Mennyi idős kamaszról van szó?

Ha valóban jó a kapcsolata veled és a szüleivel meg nem, akkor vele beszélj és őt próbáld meggyőzni a változásról.

Ha a szüleinek szólsz, akkor a feléd irányuló bizalmat elveszíted, tehát a gyerek elveszíti kvázi az egyetlen felnőttet, akihez fordulhatna a bajban.

Ha jó kapcsolatot tartasz a "gyerekeiddel" azután is, hogy kiröpültek az iskolapadból, akkor némileg felelősséggel is tartozol irányukba.

Keresd meg a szüleit, de ne azt meséld el, hogy iszákosok és drogosok közé jár.

Azt mondd el nekik, hogy úgy érzed, konfliktus van köztük és a gyerek között. Te látod, hogy a gyerek emiatt rosszul érzi magát a bőrében, és félted őt, hiszen szereted, mint volt tanítványodat. Aztán figyeld, mit szólnak erre a szülők. Jó esetben kikerekedik a másik fél álláspontja, és kvázi mediátorként közelebb tudod őket vinni egymáshoz. Rossz esetben bezárul a szülő előtted, és kijelenti, hogy ő mindent megtesz a gyerekért, és csak a gyerek a hibás mindenben. Ez patthelyzet, innen nem tudsz tovább lépni. Legföljebb a gyereket tudod győzködni, hogy zsákutca, amibe kezd belemenni.

Egyik esetben se mondd el a szülőknek később sem az italt és a drogot. Ha közelebb tudod vinni őket egymáshoz, akkor a gyerek magától fog visszavonulni ebből a társaságból - ez volna az optimális eset.