Mit kellene változtatni az oktatási rendszeren, ahhoz, hogy jól működjön?

Szerintem kicsit irreálisan sok óra van gimiben például. Tizedikesen harminchat óra iskolába és ha valaki kollégista mellette ott is vannak órák. A kollégiumi órákból pedig tizenötnek meg kell lennie. (Nálunk ebből pusztán tizenkettő tanszoba mondjuk) Ha ezeket összeadjuk akkor az egy héten ötvenegy munkaóra alsó hangon egy átlagos 16 évesnek és ehhez még nem adtuk hozzá, hogyha mondjuk valakinek több készülés mint egy átlag kollégiumi szilencium ideje.

Aztán ott vannak a kötelező olvasmányok, amik nem aktuálisak, nem is annak a korosztálynak vannak feladva, akinek való (főképp általánosban). Emlékszem negyedik felé a Kincskereső kisködmön kész szenvedés volt nekem. Nem sokat értettem belőle, amit meg igen az megrázó volt. (Plusz nem az oktatás hibája, de velem mindig veszekedett a maximalista anyám, és nem magyarázott meg semmit, amit nem értettem, de azért kiabált velem, hogy miért tart sokáig felfogni. És szerintem ez nem alakul ki, ha például valami átlag harmadik-negyedik osztályosnak való könyv lett volna helyette) A kötelezők listája konkrétan a lassan nyolcvan éves nagymamám óta nem igazán változtak, legalábbis az ő elmondása alapján. És az ő idejében sem volt különösen élvezetes a legtöbb kötelező, csak akkor még nem volt ott az az opció, hogy neten elolvassa az ember a rövidítettet.

Meg ott van a feleslegesen sok tesióra. Sok iskolában nincs hozzá normális körülmény, az meg nem értem miért segíti elő a sportolást, hogy pl van szekrényugrás, egy valaki csinálja, húszan lessük, és várunk a sorunkra. És egy csomó ilyen tanáraink elmondása alapján tantervben előírt dolog van, ami azzal jár, hogy kevesen tudják csinálni egyszerre a feladatot, addig a többi meg max lesni tud. Már optimális esetben, amikor befér az adott osztály a tornaterembe és mondjuk nem a lépcsőn futkos, ami egyrészt veszélyes, másrészt behallatszik a többi terembe és zavarja az órákat. Ráadásul egy csomó tesitanár szadista, aki élvezi ha megalázza az ügyetlen és/vagy a kövér diákokat. Legalábbis eddig én nem tapasztaltam kedves, normális tesitanárt, a különböző sulikba járó ismerőseim beszámolói alapján pedig máshol is ugyan ez a tendencia.

Na meg ott van az etika és a technika óra, esetleg ha valaki olyan osztályba jár, mint én pl (mondjuk AJTP) akkor van önismeret, kommunikáció és tanmód, amiken semmit nem csinálunk ami ezekhez kapcsolódóhatna, max filmezünk, vagy más órára készülünk, általában az a tanár kapja meg az utóbbi két-három tárgyat (ami egyébként részt vett/nem vett részt skálán van osztályozva), akinek nincs meg az óraszáma és ki kell tölteni. Technikai órám utoljára általánosban volt, de állítólag tizenkettedikben is lesz (volt szobatársam elmondása szerint) és azon sem történik semmi értelmes. Általánosban néha alaprajzokat másoltunk könyvből a füzetbe, meg esetleg leírtuk dolgokat, szobatársamék pedig gimiben törivel foglalkoztak inkább, ami mondjuk hasznos, csak nem az a célja eredetileg az órának. Az etikával sincs jó tapasztalatom. Alsóba még azt mondom oké, esetleg hatodikig, de utána, meg gimiben ráadásul utolsó két évben semmi értelme nincs. (Max az hogy könnyű belőle az érettségi) 4-6 év elegendő szerintem, hogy illemet magyarázzanak, meg ilyenek, ami meg akkor nem a koruknak megfelelő az inkább később osztályfőnöki órán előjöhetne, mert egyébként a tantárgy nagyrésze olyan, ami oda is simán beleférne. Nekünk például a nyolcadikos etika kész vicc volt. Kezdjük ott, hogy nulladik órában volt, a tanár pedig rendszeresen harminc perceket késett akár. Másrészt mindig olyan feladatokat adott ahhoz véleményt kell fogalmazni, de ő mindenkinek lehúzta a jegyét, akinek a véleménye eltért az övétől. Valakinek konkrét arra adott rossz jegyet, hogy céljának azt írta, hogy bekerüljön a gimibe ahová menni szeretne. Volt olyan akinek a külföldön elhelyezkedési céljaira adott rossz osztályzatot, mondván, hogy ez egy rossz cél, egyébként a banya nyíltan hangoztatta narancssárga politikai meggyőződéseit.

A világ aktuális dolgairól pedig sem etikán se osztályfőnökin nem esik szó, vagy esetleg túl későn. Az internet veszélyeiről soha nem volt normálisan szó, hogy hogy kell tudatosan használni például. Felénk a menstruációról például nyolcadik legvégén esett szó először, amikor már az egész évfolyamnak megvolt. Szexuális felvilágosítás pedig csak tizedikben jött szóba, ami nálunk például előkészítős osztály lévén tizenegyedikes korosztály. A többség ilyenkor már javában szexel, barátja van, stb. Ráadásul aki az órát tartotta teljesen zavarban volt, nem merte kimondani a dolgokat, csak olvassátok/nézzétek meg a ppt-t, aztán jó gyorsan el is kapcsolt onnan, nehogy bárkinek is legyen ideje tényleg megnézni. Ezenkívül a szexuális felvilágosítás gyakran csak a terhesség megelőzéséről szól. Nem esik szó az azonos nemű párokról, sem a más "örömszerzési módokról" ami a vaginális közösülésen kívül esik. Még csak a lelki oldaláról sem esik szó. Nem beszélnek az online pornó hatásairól, stb. És nyilván ez a szülő dolga lenne elsősorban, de nem mindenütt van meg otthon a bizalmi környezet ezért jó lenne ha az oktatásban is lenne legalább valami érdemleges törekvés. Az alkoholról, a drogról is csak annyiról van szó, hogy rossz, fúj kerüld el. Pedig szerintem családon belüli alkoholizmusról, erőszakról is lehetne beszélni, meg ismét itt a függőségek lelki oldaláról, és nem lerendezni annyival, hogy kipróbaltad pl a füvet egyszer és erre tönkrement az életed.

És ez csak egy kevés példa az oktatási rendszerben, ami nekem eddig feltűnt benne, úgy hogy egyébként normális általános iskolába jártam, a gimi ahová járok meg "elitnek" számít.

Szóval szerintetek milyen változásokra lenne szükség?