15 éve nem látott, brutál meghízott osztálytársnőt nem megismerni az utcán gáz?

Még az is lehet, hogy ő se szívesen ismer meg.

Én is jártam így pár hónapja, pont egy szintén brutálisan elhízott osztálytársnővel. Valami kalandparkban voltunk mindketten a gyerekeinkkel, többször elmentünk egymás mellett, én ránéztem, de ő nagyon látványosan kerülte a szemkontaktust, úgyhogy úgy döntöttem, nem akar beszélgetni.

Ha ő sem köszönt neked, akkor semmi gáz nincs ebben.

Állandóan ilyen gonoszak vagytok ezt már nem hiszem el.

Nem köszön nekem se egy volt osztálytársam sem, az osztálytalálkozón meg mikor odamentem mindenki úgy nézett rám mint egy idegenre, nem értették minek vagyok ott és, hogy keveredtem oda.

Akkoriban 176cm/52kg voltam

Most vagyok 190cm/140kg

Nem értem miért kell így bánni az emberrel, csak mert megváltozott, szégyelljétek magatok.

Józsi voltam

"nem érdekelne, hogy megsértődik-e, ha nem ismerem meg. Nézzen ki emberien és akkor felismerem."

Én ezt maximálisan ellenzem. Attól még, hogy valaki kövér, még emberszámba kell venni! Úgy kellett volna fogalmazni, hogy "Ha ugyanúgy néz ki, mint régen, akkor lehet, hogy felismerem."

A kövérség nem egy olyan dolog, ami miatt utálni kell a másikat, vagy haragudni rá. Ha belső feszültségetek van a témával kapcsolatban, akkor se rá vetítsétek ki, hanem oldjátok meg a gondjaitokat, kérlek. Egy kövér nő lehet, hogy rendkívül okos, kedves, vagy akármi, lehet, nem is érdekli, hogy hány kiló, mert jól érzi magát, lehet a belső értékekben bővelkedik, amit öröm lenne megismerni. Nekem nagymamám volt túlsúlyos, és egy csodakedves ember, ma már sajnos betegesen sovány, és attól függ, hogy mikor fog meghalni, hogy szed-e magára valami súlyt, vagy nem. A külső nem a világ. Hogy hány kiló vagy, az csak a tested ideiglenes jellemzése. Ha manapság ilyen divatos az elfogadás, (feketék, cigányok, más szexuális érdeklődésűek, tetováltak, raszták, piercingesek, kopaszok, színes hajúak, stb.), akkor miért nincsenek támogatva a kövérek?

És kérdező, szerintem teljesen normális, hogy nem ismerted meg. Ha ő se köszönt, akkor valószínűleg ő sem ismert meg téged.

Nem gáz. Nálunk mondjuk az a vicces, hogy volt egy pár lány, aki folyton árulkodott az osztályfőnöknek, ha véletlenül nem vetted őket észre az utcán, mert mondjuk csak mentél előre, esetleg zenét is hallgattál, stb. Rögtön jött, hogy "Jaj, de bunkó az osztály, sulin is meg kellene ismerni egymást."

Na, ballagás után többször is összefutottam velük a vonaton, buszon. Eleinte köszöntem, de nem viszonozták (pedig pont ők pörögtek 7/24 a köszönés témán), szóval azóta nem is köszönök. Mondjuk mi nem voltunk túl összetartó osztály.

Egyébként nálunk is volt egy lány, aki nádszál volt. Meghízott, valószínűleg betegség által (nem tudom, mert nem beszélünk), és szeretnék együttérezni vele, csak hát gimiben ő kövérezett le másokat.

Ez nem jelent semmit, nem hinném, hogy ennyin megsértődött.

Mármint én dagi vagyok, de ha valaki nem köszön rám utcán, nem az az első gondolatom hogy fúj biztos mit gondol rólam. :D

Sőt, én magam is olyan vagyok, hogy sokszor bambulok, és ha jön szembe egy ismerős, kb. mindig túl későn kapcsolok, és utolsó pillanatban biccentek vagy morgok valamit, amit vagy lát/hall vagy nem - szerintem engem is tök bunkónak nézhetnek emiatt.

Egyszer volt egy főnököm, aki azon volt kibukva, hogy az utca túloldalán(!) sétálva nem köszöntem. Nem is láttam, bazz. Szóval vannak ilyen emberek, de nem ez az átlag.

Ha nagyon magyarázkodni akarsz, akkor hozd szóba a bulin ha összekeveredtek beszélgetésben, hallod, Marcsi, létezik, hogy a múltkor az XY utcánál láttalak? Tényleg te voltál? Jajj annyira bocs, tök lassan kapcsoltam, nem akartam bunkó lenni, utólag ugrott be, hogy honnan voltál olyan ismerős.

Rám 15 kg jött amikor depressziós voltam, nagyon nem esett jól, amikor megjegyzéseket tettek vagy a hájamat fogdosták Utána fogyókúráztam és lement a súlyfelesleg, de még mindig bennem van, hogy mennyire idegesített, hogy amíg túlsúlyos voltam, addig másoknak valami berögződése lett, hogy a tudtomra kell adniuk, hogy kövér vagyok.

Egy volt barátnőm antidepresszánsokat szedett, ő emiatt hízott el.

Eszembe nem jutott volna megjegyzést tenni rá, főleg amiatt, amit fentebb is írtam, de az tény, hogy egy pillanatra meglepődtem.

Amikor elkezdett hízni csak azt láttam, hogy pár kg áment, de jól nézett ki ugyangy. Egyik rokonom megjegyezte utána, hogy milyen durván elhízott a lány én meg le is hülyéztem, hogy pár kilóra miért mond ilyet. Utána megint láttam az utcán és akkor jöttem rá, hogy igaza volt, nagyon sok kg ráment,teljesen megváltozott külsőre, de a döbbenetem tartott pár mp-ig és utna nem törődtem a kinézetével.