Gáz beismerni, ezt a tényt, vagy ilyenkor mi a teendő?

Úgy érzem, hogy megőrülök a saját szakomtól. Amivel eléggé ambivalens a kapcsolatom. Összetett szak. Nem fogom leírni a szakot.

Egy nem csúsztató beadandót egyszerűen nem tudom megírni, ami 5 választható témából áll. Úgy érzem, hogy ez már önmagában gáz. De nagyon. Belegondoltam, hogy mi lenne államvizsgán, ha ennyi nem megy...

Ennek a ******** tárgynak, vagyis inkább modulnak nevezném, ami a szak főbb tárgya olyan "piti" dolgokból olyan cifrázott irodalma van, hogy én azt el sem hiszem. És rohadjak meg, de nem értem.:(

Jelenleg ki tudnék ugrani az ablakon ha emeletes házban laknék.

Az alap problémám az, hogy másodjára álltam neki a szaknak. Akkor még baleset szólt közbe. Semmi gond nem volt.

Viszont nem azonnal mentem egyetemre, hanem dolgoztam pár évet, a diploma meg nekem cél.

De a fentiekből egész egyszerűen a saját becsületem úgy kívánja, hogy hagyjam a fenébe, és menjek át egy hozzám illő szakra. De közel 30 éves vagyok, és másodéves.

Nem tudom mit kéne tennem... Sok ismerősöm mondja ezt, hogy minden szak szívás valahol, még aki szereti is a szakját vannak olyan vizsgák, amik csúnyán kiborítják. Nekem a szakom egy "moduljával" vannak gondjaim, amivel nagyon nem tudok azonosulni, és bevallom nem is értem, pedig "humán" szakról van szó.

Otthagyni gyávaságnak tartom, meg meglesz a 2. évem. Viszont érzem, hogy tönkremegyek benne, és sokszor fizikálisan vagyok rosszul emiatt. Azt pedig nem szeretném eljátszani, hogy államvizsgán szívjak, ha 5 röhejes téma nem megy.... egész egyszerűen nem, akkor szerintem én államvizsgán elhasalnék.

Mit gondoltok erről, ha értitek a problémám? :(

Nem vizsga időszaki rinya ez. Letudva már technikailag az egész, nem is olyan rossz jegyekkel. Egy 3-asom van. (amiben pofára osztályzást érzek igazából)

De egész egyszerűen utáloooooom és megutáltatta velem az egyetemet is. Úgy érzem félrenyúltam. És mondom, közel 30 évesen!