Mit tegyek, ha betegesen kötődöm a tanáromhoz?

Két kérdést tegyél fel magadnak:

Szexuális kapcsolatot el tudnál vele képzelni?

Szex nélküli szerelmit?

Ha igen a válasz vmelyikre, akkor biszexuális vagy, ha nem mindkettőre, akkor passz, nem találgatnék.

Nekem a lányommal hasonló érzéseim vannak, de nem biztos, hogy ugyanaz az ok.

Na akkor jön a felmentő sereg, mert én is mentem át hasonlón.

Egyet tudok előre mondani megnyugtatásnak: egy időben azt veszed észre, hogy aki egykor a világot jelentette, az már semmit sem jelent. Tehát emiatt nem kell aggódni, amikor kikerülsz onnan, más dolgok és emberek vesznek körbe és, bár most hihetetlenül hangzik, észreveszed, hogy egyszer már nem érdekel.

Hidd el, 33 évesen van tanárom gimiből is, egyetemről is, de általánosból is, akikétt akkor rajongtam, de most csak kedves emlékek. Néha eszembe jutnak, de már nem gondolok úgy rájuk, mint annakidején. Most már más dolgok és emberek vesznek körbe.

Ez nem leszbikusság, nem is anyapótlék. Valószínűleg nem kaptad meg senkitől a biztonságérzetet, a feltétel nélküli szeretet, mindig éreztették veled, hogy kevesebb vagy, kivették inkább a kezedből a dolgokat vagy túl nagyok voltak az elvárások és itt van egy felnőtt, aki más, aki megadja ezt a biztonsági érzetet vagy bármi más.

Először is vezesd azt vissza, hogy mikor kezdődött, hogy te nem érezted magad elfogadottnak vagy mi lehetett az eset, ami nyomot hagyhatott benned. Ha ez megvan akkor könnyebben érted meg azt is, hogy valójában nem önmagában a tanárnőért rajongsz, csak a törődés esik jól. Ahhoz, hogy ezt feltárd, jó ötlet a pszichológus, de, ha anyagilag nem megoldható, rengeteg önsegítő könyv van a könyvtárakban. Nyári programnak nem is rossz megismerni saját magad. :)

Utána már azt is könnyebben látod, hogy a tanárnő egy személy saját magánélettel, akitől szép, hogy lelkileg átsegít a gimnáziumon, de ezen túl van egy magánélete, amibe már nem tartozol bele, mert a diákja vagy, ezért felesleges is, hogy ő a tiedbe beletartozzon.

Így azt is jobban megérted, hogy igazából a jó érzéseknek a forrása TE vagy, hiszen TE keresed azt aki vagy ami megadja ezt neked. Így megoldhatod, hogy akkor is találj egy társaságot vagy egy hobbit, ami megadja a jó érzéseket, amikor nem vagy az iskolában és tudatában legyél annak is, hogy a kapcsolatokban vannak határok. Így nem ruházol fel az érzéseidtől vezérelve másokat számodra hízelgő tulajdonságokkal, vagy nemes egyszerűséggel, nem tőle függ majd az életed.

Fontos, hogy a hobbikat ne görcsösen keresd. Ne céltalanul szaladj bele, hanem először próbáld megismerni az ízlésed, az érdeklődésed. Így elkerülöd a frusztrációt, hogy notóriusan mindent félbehagysz, hiszen ez idővel vezethet ahhoz az összegzéshez, hogy téged semmi sem izgat, ami nem igaz.

Biztos találnál több dolgot is, ami leköt, így folyamatosan lenne az életedben, csak mielőtt belevágsz valamibe, ismerd meg azt a tevékenységet is, a velejáróját és, hogy ez így okés lenne-e, te azt a dolgot annyira imádod, hogy mindent imádnál a tevékenység közben.