Mit csinaljak ezek utan?

Hűha,én megpróbálom kibogozni.Ha jól sejtem,te is követtél itt el egy hibát:beleavatkoztál és bele is akarsz avatkozni egy emberi kapcsolat alakulásába...sőt nem egy emberi kapcsolatba.Na most ez nem szokott jól elsülni.

Annak idején sajnos engem is ez tett tönkre.Nem tudtam megérteni,és nem is tudtam elképzelni gyakorlatilag,hogy az élet és a kapcsolatok maguktól alakulnak a legjobban.Amikor én próbáltam alakítani az emberi kapcsolataimat,akkor nagyon rosszul sültek el.

Aztán rájöttem később,hogy jobb az,hogyha az életed részben te irányítod,de a megfelelő pillanatban megpróbálod elengedni az irányítást,és sodródsz az árral.Hagynod kell,hogy megtörténjenek veled a dolgok,ne akard te azt,hogy egy adott irányba haladjanak a kapcsolataid és az életed.

Persze nyilván tudnod kell azt is,hogy mi szeretnél lenni,vagy hogy mi a legnagyobb életcélod,amit meg kell valósítanod és tudnod kell azt is,hogy hogyan juthatsz el odáig.

A tanácsom:

Hagyd végre,hogy mindenkinek az legyen a barátja,vagy a haverja,akit akar,és téged is megtaláljon egy olyan valaki,aki illik hozzád személyiségben.Szóval állj ki magadért,legyél vidám,legyél őszinte,mosolyogj sokat,és a legfőbb dolog:néha legyél spontán!Csinálj olyan dolgokat a szabadidődben,ami hirtelen,váratlan dolog.Ez például azt jelenti,hogy csak úgy fogd magad,és hívd fel az adott barátodat/barátnődet,és kérdezd meg,hogy ráér-e sétálni,beszélgetni.Ha pedig nem,akkor ne sértődj meg.Megsértődni SOSEM szabad.

És nyomatékosan kérlek arra,hogy sose akarj irányítani másokat és mások cselekedeteit!Ez így olyan,mintha korlátoznád őket,és ez elől még a kamaszok is menekülnek.Én már kifele vagyok ebből a korszakból,de még tudok érdekes problémákat találni,érdekes dolgokat produkálni...

Az életben egy emberben szabad igazán megbízni,minden elmondani,mert a többi ember lehet a barátod,de egy legyen olyan,aki igazán a barátod is és a lelki társad is.

A szerelem az meg teljesen más téma.